A stressz fiziológiai és pszichológiai válaszreakció a környezetünkből érkező kihívásokra. Az evolúció során a stresszválasz segítette a túlélésünket, hiszen az üss vagy fuss reakció azonnali energia- és erőforrás-mozgósítást tett lehetővé. Ez azonban nem minden helyzetben káros.
Az eustressz, vagyis a jó stressz hatásai
A pozitív stressz, más néven eustressz hatására fokozódik a teljesítőképességünk, és ösztönöz, motivál bennünket. Az eustressz például egy sportverseny vagy egy vizsga előtti izgalom formájában jelenik meg. Ilyenkor a stresszhormonok, mint a kortizol és az adrenalin növelik a figyelmet, az éberséget és a koncentrációt. A jó stressz segíti a személyes fejlődést, az új készségek elsajátítását és az önbizalom erősítését is. Időszakosan pozitív hatással van az egyénre, és általában rövid távon jelentkezik.
A distressz, vagyis a rossz stressz következményei
A stressz negatív formája, a distressz olyan állapot, amikor a stressz intenzitása vagy időtartama meghaladja a személy adaptációs képességeit. A krónikus stressz tartós fizikai és mentális kimerültséghez vezethet. Ilyen esetekben a folyamatosan magas kortizolszint káros hatással van az egészségre, hozzájárulhat egyes szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, gyengítheti az immunrendszert, növelheti a szorongás és a depresszió kialakulásának kockázatát.
A tartós stressz tünetei közé tartozik az állandó fáradtság, az alvászavarok, a koncentrációs nehézségek, valamint az olyan fizikai tünetek, mint például a fejfájás, az emésztési problémák és a magas vérnyomás. Pszichés szempontból a krónikus stressz csökkentheti a motivációt, ronthatja az önértékelést, és negatívan befolyásolhatja az emberi kapcsolatokat.
A jó és a rossz stressz közötti határvonal
Fontos felismerni, mikor válik a stressz károssá, és mikor van szükség beavatkozásra. A stressz kezelésének kulcsa a megfelelő egyensúly megtalálása. A rendszeres testmozgás, a meditáció, a megfelelő alvás és a relaxációs gyakorlatok segíthetnek a stressz szintjének csökkentésében és a distressz megelőzésében.
Az is lényeges, hogy támogató társas kapcsolatokkal rendelkezzen az egyén, hiszen a barátok és a család érzelmi támogatása jelentősen csökkentheti a stressz káros hatásait. Fontos a magánélet és a munka egyensúlyának megteremtése és fenntartása, valamint az, hogy a munkavállalók időről időre szüneteket tarthassanak, és kipihenhessék magukat.
A jó és rossz stressz közötti határvonal az egyén stresszkezelő képességeitől és az adott stresszhelyzet időtartamától, illetve intenzitásától függ. A stressz addig marad hasznos és motiváló, amíg segíti a teljesítményt, és nem vezet krónikus kimerültséghez. Amikor azonban a stressz túlzott mértékűvé válik, és hosszú távon fennáll, az már káros, és beavatkozásra van szükség az egészség megőrzése érdekében.
