Schmidt Ádám hétfőn a Nemzeti Sportrádiónak adott egyórás interjúban elmondta, hogy a tokiói játékok után folytatott egy beszélgetést Milák Kristóffal, aki akkor úgy fogalmazott, hogy 200 pillangón, ahol világcsúcstartó, nincs igazi kihívója. A párizsi döntőt követően – amelyben második lett a francia Marchand mögött – azonban a „színfalak mögött” elárulta a sportállamtitkárnak, örül, hogy „végre van egy olyan ember, akinek akár már jövőre, Szingapúrban vissza akar vágni”.
Schmidt Ádám úgy vélte, Milák Kristóf meghatározott célokkal, motiváltan várja a jövőt. Schmidt Ádám összességében kiemelkedőnek értékelte a magyar olimpiai szereplést. Kiemelte, hogy a közvélemény az érmek számában, ezen belül is az aranyérmekben méri a sikerességet, a sportirányításnak viszont ennél átfogóbb képet kell megvizsgálnia.
„Minden magyar ember büszke lehet, arra, hogy a régióban az első helyen, Európában a hatodik legerősebb nemzet vagyunk, világviszonylatban pedig a 14.-ek. Ez egy megsüvegelendő teljesítmény és szerintem magyarázatra sem szorul, de nyilvánvaló, hogy láttunk olyan beavatkozási pontokat, olyan apróbb körülményeket, amin a következő olimpiász során, a következő nyári játékokig lehet, sőt szerintem kell is változtatásokat eszközölni” – nyilatkozott Schmidt Ádám, aki beszélt a sporttámogatások rendszeréről.
„Most jött el az elemzés ideje” – hangsúlyozta Schmidt Ádám. Emlékeztetett, hogy a szakszövetségeknek a mai napig kell átadniuk az olimpiai kérdőíveket, és szerdán kezdődik ezeknek a kiértékelése, majd újabb kérdéseket fogalmaznak meg a szövetségek felé, amiket már személyes megbeszéléseken, közösen elemeznek ki. Ezt követően a sportállamtitkárság javaslatot tesz a kormányzat felé a nemzeti versenysportfejlesztési programban szereplő összegek mértékéről, így alakítják ki a jövő évtől kezdődő támogatási rendszert. A sportállamtitkárság 15 nap alatt tervezi az összes szövetséggel lebonyolítani az egyeztetéseket, és október 3-tól egy tíznapos utóelemzés alakíthatja ki a végső álláspontot. Schmidt Ádám arra is kitért, hogy korábban nyolcéves ciklusokban gondolkodtak a támogatások terén, ezen azonban most változtatnak.
„Nem lehet nyolc évig várni, mire egy támogatási programhoz hozzá tudunk nyúlni, éppen ezért a nemzeti versenysport fejlesztési programban van egy olyan rugalmasság, hogy mi évente tudjuk változtatni azt is, hogy az öt karikába melyik szövetség tartozik bele. Egyik karikából át lehet kerülni a másikba, illetve feljebb is lehet kerülni a következő szintre, ez nyilván együtt jár azzal, hogy az adott szövetség több vagy kevesebb támogatást kap” – jelentette ki.
Schmidt Ádám büszke arra, hogy a sportirányítás két és fél éve az őszinte párbeszéd alapú kommunikációra támaszkodik, ebben pedig nemcsak a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a sportért felelős államtitkárság szoros együttműködése tartozik bele, hanem a sportért felelős köztestületek is.
„Az egyeztetéseken ott lesz a MOB, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Sportegyesületek Országos Szövetsége és a Magyar Edzők Társaságának is a képviselője. Van hat olyan köztestületünk, melyek mindegyikének releváns a véleménye, ennek pedig kell, hogy legyen olyan hozzáadott értéke, amely segít kialakítani azokat a támogatási programokat, amik a lehető leghatékonyabb elosztást és a legeredményesebb sportot eredményezik Magyarországon” – mondta.
Kitért Gyulay Zsolt MOB-elnök újraválasztására is, közölte, nagyon örül annak, hogy a MOB élén egy olimpiai bajnok, egy olyan ember áll, aki 1988 óta tagja a szervezet küldöttgyűlésének is.
„Fontos az, hogy ennyi fantasztikus olimpiai bajnokunk van, és hogy ebből adódóan a MOB-ot egy egykori nagy bajnok, kétszeres olimpiai bajnok vezeti” – jelezte, majd kiemelte, az is fontos, hogy olyan személyek vannak az elnökségben, akik az aktív sportirányításnak a részei, ismerik a klubok, szövetségek működését és részt is vesznek benne napi szinten. „Várom a közös munkát és meggyőződésem, hogy sokat fogunk tudni tenni azért, hogy Los Angelesben megtartsuk ezt a fantasztikus teljesítményt, de én bízom benne, hogy még előrébb is tudunk lépni.”
