A második negyedévben a magyar gazdaság 0,2 százalékkal mérséklődött, míg éves alapon 1,3 százalékkal nőtt. Emögött elsősorban a beruházások csökkenése húzódott meg, amelyet csak részben volt képes ellensúlyozni a fogyasztás, amely bár fokozatosan élénkül, az óvatossági motívum továbbra is tetten érhető benne. Az infláció augusztusban ismét visszatért a jegybanki toleranciasávba, és várakozásunk szerint szeptemberben is ott marad, azonban a bázishatások miatt ezt követően újból emelkedésnek indul majd. Ennek ellenére éves átlagban négy százalék alatt alakulhat a pénzromlási ütem, amely a két számjegyű béremelkedéssel együtt kilencszázalékos reálbér-növekedést indukál.
A gazdasági növekedés beindulásával és a reálbérek további emelkedésével az óvatossági motívum oldódása folytatódhat, amely a fogyasztás bővülését vonja maga után.
Idén két százalék alatti, jövőre viszont négy százalék közeli gazdasági növekedés jöhet Magyarországon az intézet elemzése alapján. A Makronóm Intézet előrejelzése alapján az idei évben a fogyasztás támogathatja leginkább a növekedést, de a nettó export is végeredményben pozitívan járul majd hozzá a gazdaság idei teljesítményéhez. A beruházások idén még visszafogják, jövőre azonban már támogatják a magyar gazdaság bővülését. Összességében előrejelzésünk az idei évre 1,8, 2025-re pedig 3,7 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Tovább bővül a foglalkoztatás, a munkanélküliségi ráta ismét négy százalék alá csökken.
A foglalkoztatás a legfrissebb, 2024. május–júliusi adatok alapján éves alapon kismértékben, 18,2 ezer fővel emelkedett, 4,746 millió főre. A hazai elsődleges munkaerőpiacon tovább nőtt a foglalkoztatottak száma, de kismértékben emelkedett a külföldön dolgozók létszáma is, ezt azonban ellensúlyozta a közfoglalkoztatottak számának csökkenése. A foglalkoztatás és az aktivitás bővülése ugyanakkor az elmúlt hónapok adatai alapján lelassult.
Idén várakozásaink szerint kismértékben nőhet a foglalkoztatottak száma, húszezer fővel, majd a gazdasági növekedés fokozódásával és a folyamatban lévő nagyberuházások termelőre fordulásával jövőre még tovább emelkedhet a munkaerő iránti kereslet.
A bérek gyors ütemű emelkedése és a lassuló infláció is támogatja a jövedelmi helyzet javulását.
A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében az első félévben 14,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakával összevetve. A bérdinamikát a költségvetési szféra és a nonprofit szegmens húzta felfelé, előbbinél 18,2, utóbbinál 17,6 százalék volt az éves bérnövekedés mértéke. A költségvetési szegmens jelentős béremelkedéséhez elsősorban a pedagógusok és az egészségügyi szakdolgozók bérfejlesztése járult hozzá. Ezzel szemben a versenyszférában 12,6 százalékkal növekedtek az átlagbérek, a lassabb emelkedést a vállalatvezetők óvatossága indokolja az exportorientált feldolgozóipari ágazatokban.
Az év első felében a gazdasági teljesítményt a fogyasztás támogatta. A kiskereskedelmi forgalom trendszerű emelkedése az elmúlt hónapokban megtorpant, és stagnálásba váltott, míg a turizmus érdemi bővülést mutatott. Éves alapon vizsgálva ugyanakkor mindkét szegmens teljesítménye meghaladta a megelőző időszaki szintjét. A reálbérek emelkedése érdemben javította a háztartások jövedelmi helyzetét, azonban az óvatossági motívum még nem oldódott fel teljesen, a nem létfontosságú vásárlások elhalasztása változatlanul jellemző. Ezenfelül az online vásárlási lehetőségek szélesedésével a háztartások külföldről is be tudják szerezni a szükséges termékeket, sok esetben kedvezőbb árszínvonalon, mint idehaza. A lakossági hitelek fokozatos emelkedése folytatódott az elmúlt időszakban is, ez pedig újabb löketet adhat a gazdaságnak.