Nagy Márton közölte, június-augusztusban országszerte minden korábbinál több, csaknem hétmillió turista érkezett magyarországi szálláshelyekre, ez 9 százalékos növekedés a tavalyi kiemelkedő eredményhez képest. A vendégéjszakák száma háromszázalékos bővüléssel, csaknem 18 millióra emelkedett.
A nemzetgazdasági miniszter Magyarország és azon belül Budapest kapujának nevezte a repülőteret, amelynek utasforgalma augusztusig elérte a 11,5 milliót, év végére pedig úgy tűnik, hogy elérheti a 17,5 milliót, így több mint egymillióval haladhatja meg a csúcsnak számító, 2019. évi adatot.
A repülőtér jó teljesítményét a cargo-forgalom is bizonyítja, amely részben a magyarországi e-kereskedelem hatására év végére el fogja érni a 270 millió tonnát – mondta.
Hozzátette, hogy Magyarországra repülővel az Egyesült Királyságon keresztül, valamint Olaszországból, Németországból, Spanyolországból és Svájcból érkezett a legtöbb külföldi turista.
Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy Liszt Ferenc-repülőtér utasforgalma 2024 első fél évében 16,3 százalékkal nőtt, ezzel a bővülési ütemmel pedig Budapest Európában Róma után a második helyen áll. „Budapest Európa egyik legkeresettebb turisztikai desztinációja” – fogalmazott Nagy Márton.
Rámutatott, hogy Magyarországon – nem csak a repülővel történő beutazást tekintve – a német turisták dominálnak, de folyamatosan nő a Kínából érkezők száma is, ami már idén január és augusztus között meghaladta a teljes tavalyi év eredményét. A német és a kínai turisták számának emelkedése mellett fontos, hogy Magyarországra egyre több amerikai is ellátogasson, ugyanis az ezekből az országokból érkezők jellemzően többet költenek – jegyezte meg.
Közölte, hogy 2024 nyarán a külföldi vendégek száma 3,1 millió volt, 15,3 százalékkal több mint 2023-ban. A külföldi vendégéjszakák száma megközelítette a 8 milliót, 7,3 százalékkal meghaladja a 2023-as értéket.
Nagy Márton elmondta, hogy Budapesten a magyarországi szállodák kapacitáskihasználtsága meghaladja a 75 százalékot, azonban úgy vélte, hogy további főként három-négycsillagos szállodák építése szükséges.
Arra is kitért, hogy a magyarok a nyáron a leggyakrabban Horvátországba utaztak, ezt követte Németország és Franciaország. A magyarok külföldön 27 százalékkal többet költöttek, mint egy évvel korábban.
Nagy Márton a sajtótájékoztató végén kérdésre válaszolva elmondta, most azon dolgoznak, hogyan tudják például a Balatonnál meghosszabbítani a turisztikai szezont. Ennek érdekében kidolgoznak majd egy programot, amiben anyagilag támogatják azokat a vendéglátóhelyeket, amelyek ősszel és télen hétvégente nyitva lesznek. Reális célnak nevezte a Balatonnál az egész éven át tartó turisztikai szezon elérését.
Több kérdés érkezett az Airbnb szabályozásáról, amelyre válaszul a miniszter azt mondta: ez nem turisztikai, hanem lakhatási kérdés, amelynek az ügyében Szentkirályi Alexandrával, a Fidesz budapesti elnökével tud egyetérteni, aki a szavazás eredményének függvényében javaslatot fog tenni a kormánynak arról, hogy Budapesten és országosan is milyen szabályozást hozzon. Hangsúlyozta: a kormány foglalkozik a kérdéssel, és az biztos, hogy el fognak mozdulni a jelenlegi állapottól.
A miniszterelnök kötcsei beszédére visszautalva egy újságíró arról kérdezte Nagy Mártont, vállalná-e a jegybankelnöki posztot vagy jobban örülne a gazdasági csúcsminisztérium vezetésének. „A miniszterelnök úr dönt, fölkér valamire, én elfogadom” – fogalmazott válaszában a miniszter.
A minisztert kérdezték a minimálbérről is, amelyről elmondta, hogy az három éven belül negyven százalékkal lesz magasabb. Alapvetően arról van szó, hogy 377 ezer forintra emelkedik a jelenlegi 266 ezer forintról – mondta.
Hozzátette, hogy jelenleg a munkáltatók és a munkavállalók még tárgyalnak és kialakulhat egy három éves bérmegállapodás.
Szóba került a Spar ügye is, amellyel kapcsolatban Nagy Márton elmondta: a Spar szembefordult azokkal a lépésekkel, amelyeket a kormány azért hozott, hogy a fogyasztókat védje az élelmiszer-inflációval szemben.
