MH
2024. szeptember 19. csütörtök. 4:04
A Japánban és Oroszország távol-keleti területein őshonosjapán cserebogár(Popillia japonica) nem okoz jelentős kárt a hazájában, mert a természetes ellenségei a populációt alacsony szinten tartják. Emellett más cserebogár fajokkal is versenyeznie kell, melyek jelentősebb károsítók. Viszont az őshazáján kívül jelentős károkat okoz. Ebben az is szerepet játszik, hogy széles gazdanövénykörrel rendelkezik. Több mint 400 különböző gazdanövénye ismert, többek között a kukorica, a szója, a szőlő, a csonthéjasok, a rózsa, a haszon- és díszgyep.
Először 1916-ban egy Riverton környéki (USA, New Jersey) faiskolában okozott kárt. Azóta széles körében elterjedt a tengerentúlon, és jelentős kártevővé vált. A feltételezések szerint Japánból a kontinensre lárvaként érkezett valamilyen szaporítóanyaggal.
Európában először 2014-ben Olaszországban jelent meg, majd három évvel később Svájcban észlelték a károsítót, aztán Portugáliában, Németországban és Szlovéniában is igazolták a jelenlétét. Megjelenésében, betelepedésében jelentős szerepe van az emberi tevékenységnek, főként a személy- és áruszállításnak. Hazánkban még nincs jelen a károsító, de potenciális veszélyt jelent.
A japán cserebogár zárlati kártevő az Európai Unióban. Amennyiben japán cserebogárral vagy más nem honos károsítóval és az általuk okozott károkkal találkozik valaki, akkor azt sürgősen jelentse a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (vagy az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának.
Fontos tudni, hogy a zárlati kártevő a hazánkban előforduló cserebogár fajokkal könnyen összetéveszthető. A lárva csak mikroszkópos vizsgálat alapján különíthető el más fajoktól. Az imágó feje és tora fémes zöld színű, míg szárnyfedője rézbarna.
A potroh mindkét oldalán jellegzetes fehér szőrcsomókból álló mintázat húzódik, melyek alapján könnyen megkülönböztethető a kifejlett japán cserebogár más cserebogaraktól.
