Hozzátette, arra kell törekedni, hogy a program minden fiatalhoz elérjen, ezáltal megfelelő lehetőséget, kilátásokat biztosítson nekik a munkaerőpiacon.
Felidézte, a magyar EU-elnökség egyik átfogó prioritása a demográfiai kihívások kezelése, ennek részeként fókuszálni kell a munkaerőtartalék felhasználására, a munkaerőpiaci részvétel, a munkavégzés hatékonyságának növelésére.
Czomba Sándor elmondta, a konferencia fő célja, megismerni a fiatalok munkaerőpiacra lépésének, foglalkoztatásának nemzetközi és hazai perspektíváit, kihívásait, tapasztalatait.
A foglalkoztatáspolitikai államtitkár szólt arról, hogy az idén a kormány az európai szociális alap plusz társfinanszírozásával elindította az ifjúsági garancia plusz stratégiai fontosságú programot, mintegy 102 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével. A program célja, hogy a 15-29 közötti fiatalokat munkához, munkatapasztalathoz, piacképes tudáshoz segítse.
A tervek szerint 40 ezren juthatnak támogatáshoz a program keretében 2027-ig. Az elmúlt félévben már hatezer fiatal kapott segítséget az elhelyezkedéshez ebből a forrásból, bértámogatás, mobilitási támogatás, képzés formájában – ismertette.
Czomba Sándor szólt arról is, az ifjúságpolitika, miközben önálló szakpolitika, ugyanakkor egyben átfogó, szakpolitikákon átívelő terület is, ezért alapvető fontosságú, hogy megerősítsék azokat a politikákat, amelyek a fiatalok sikeres munkaerőpiaci belépését, a karrierépítés megalapozását támogatja.
Ebben egyebek közt kiemelten fontosnak nevezte az oktatást, mert ha az jól működik, a kapott tudás illeszkedik a gazdaság igényeihez, az segíti a zökkenőmentes átmenetet az oktatás és a munka világa között.
Czomba Sándor szerint a munkaerőpolitikának fontos szerepe van abban, hogy integrálja a különböző szakterületek eszközrendszerét, személyre szabott segítséget nyújtson a fiataloknak.
Az államtitkár kitért arra, hogy a magyar munkaerőpiacot pozitív tendencia jellemzi, nő a foglalkoztatottság, az inaktív munkaerőtartalék egyre nagyobb része jelenik meg a munkaerőpiacon, és egyre több beruházás teremt munkahelyeket a régiókban is.
Czomba Sándor elmondta, az idén az első negyedévben 50 ezerrel több 15-24 év közötti fiatal állt foglalkoztatásban, mint 2010-ben, a fiatal munkanélküliek száma 30 ezerrel csökkent.
Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős főigazgatója a konferencia nyitóelőadásában elmondta, a magyar fejlesztéspolitika az egyik legnagyobb volumenű programcsomagjában – az ifjúsági garanciarendszerhez kapcsolódó munkaerőpiaci intézkedések keretében – több mint 190 ezer nem dolgozó, nem tanuló, úgynevezett NEET fiatal aktivizálásához járult hozzá hazai és uniós források felhasználásával.
A mostani fejlesztési ciklusban is az uniós források jelentős felhasználását tervezik a fiatalok munkaerőpiaci segítésére a foglalkoztatáspolitikai intézményrendszeren keresztül – mondta a főigazgató.
Manuela Geleng, az Európai Bizottság készségekért és munkáért felelős igazgatója a konferencián hangsúlyozta, az unióban a következő időszakban is kiemelt terület lesz az ifjúságpolitika.
Felidézte, hogy a unió 2013-ban indította el az ifjúsági garanciaprogramot, amelyet 2020-ban a digitális és a zöld készségek területével megerősítettek. A program támogatásával az unióban 2013 óta 15 millió fiatal vállalt munkát.
Az igazgató fontosnak nevezte a fiatalok vállalkozói készségének erősítését, és a kihívások között említette a fiatalok magas munkanélküliségi arányának csökkentését.
