Az Európai Parlament megszavazta állásfoglalását, amelyben felszólítja az EU-t és tagállamait: tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak biztosítása érdekében, hogy a demokratikusan megválasztott ellenzéki elnök január 10-én hivatalba léphessen, az ország alkotmányával összhangban.
Győri Enikő fideszes EP-képviselő, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja leszögezte: „A Venezuelában 25 éve regnáló kommunista rezsim teljesen tönkretette az addig virágzó országot. Hogy megtarthassák a hatalmat, súlyos választási csalásokat követtek el. A szocialisták ismét alaptalanul támadták Magyarországot, miszerint mi akadályozzuk a keményebb uniós fellépést. Miközben a valóság az, hogy ők nem szavaznak a kommunista rezsimmel szembeni kiállás mellett. Ma a jobboldalnak, a Patrióták Európáért és az Európai Reformerek és Konzervatívok képviselőcsoportnak sikerült álláspontját érvényesíteni a demokratikus Venezueláért.”
Győri Enikő a keddi plenáris vitán kijelentette: „Az ellenzéki jelölt, González Urrutia győzelmének elismerésével kényszeríthetjük rá Maduroékat, hogy tárgyalás útján elinduljon a békés átmenet, s a hatalmat, az Alkotmánnyal összhangban, átvehesse Edmundo Gonzalez Urrutia, a választáson győztes ellenzéki vezető.”
A magyar képviselő plenáris felszólalásában spanyolul üzent a venéz ellenzék jelen levő tagjainak: „Mi, magyarok és a Patrióták Európáért képviselőcsoportjának tagjai mindig a szabadság és a demokrácia pártján állunk. Veletek vagyunk, venezuelai hazafiak!”
A venezuelai történések háttere: A Maduro-rezsim tisztességtelenül befolyásolta a venéz választási rendszert, jelölteket tiltott el az indulástól, ellenzékieket börtönzött be, miközben még külföldön is üldözte menekült állampolgárait. A hatóságok a mai napig nem hozták nyilvánosságra a szavazóköri jegyzőkönyveket. Az ellenzék mindeközben világos bizonyítékkal állt elő, hogy a tényleges győztes Edmundo Gonzalez Urrutia, elsöprő fölénnyel. Az ellenzéki jelölt sok politikus honfitársához hasonlóan elhagyta az országot. A csalás ellen tüntetőket brutálisan verte le a hatalom, a megtorlás legalább 27 halálos áldozatot követelt, 192-en sérültek meg. Közel 2000 politikai fogoly van, köztük európaiak, akik közül 1673-at a választások után vettek őrizetbe. A rezsim még mindig legalább 60 kiskorút is fogva tart.
