Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkár hivatali ideje lejár. Október elsején a NATO brüsszeli központjában kerül sor a hivatalos átadás-átvételre az új főtitkárnak, Mark Rutte volt holland miniszterelnöknek.
A cikk szerzői rámutatnak, hogy a NATO 75 éves története bebizonyította, hogy a szervezet nem tette békésebbé és biztonságosabbá Európát vagy a világot, hanem maga a szövetség léte és folyamatos bővítése volt a biztonsági dilemmák kiváltó oka.
„Éppen ellenkezőleg, a „tartós béke” ott valósult meg, ahol a NATO kevésbé avatkozott be és konfrontatív mentalitással rendelkezett” – írja a kiadvány.
„Felszólítjuk a NATO-t, hogy a leköszönő főtitkárral együtt mihamarabb ‘vonuljon vissza’, a hidegháborús mentalitás és a zéróösszegű játék elavult koncepcióival, a katonai erő és az ‘abszolút biztonságra’ való törekvés népszerűsítésének téves gyakorlatával, valamint az Európát és az ázsiai-csendes-óceáni térséget tönkretevő veszélyes magatartással együtt” – hangsúlyozza a lap.
A lap megjegyzi, hogy a NATO-nak a hidegháború végével együtt meg kellett volna szűnnie. A szerzők szerint a szövetség fennmaradása és fejlődése mindig is a biztonsági aggályok megteremtésén és a konfliktusokban való ismételt részvételen múlott.
A kiadvány azt írja, hogy Stoltenberg a NATO-t a regionális, sőt a globális biztonság védelmezőjeként próbálja feltüntetni, de az a retorika, hogy „a katonai erő a párbeszéd előfeltétele”, csak egy másik módja annak az állításnak, hogy „az erő jogot szül”.
„A NATO bővítése volt az, amely elvetette az ukrán válság magvait, és a NATO ázsiai-csendes-óceáni térségbe való terjeszkedése Európán túlra exportálta a geopolitikai feszültségeket” – írja a lap.
A szerzők megjegyzik, hogy Stoltenberg vezetése alatt a NATO stratégiai céljait tekintve még közelebb került az Egyesült Államokhoz.
