Akinek eddig a legkisebb kételye is volt afelől, hogy az Európai Unió egy diktatórikusan felépített társulás – magát államok és törvényesen megválasztott kormányok felett álló szervezetnek tekinti –, azokat talán az alábbi példa meggyőzheti arról, hogy mélységesen téved. Ursula von der Leyen bizottsági elnök, akinek hivatalosan a tagállamok akaratának a végrehajtása lenne a feladata, a minap ugyanis kondukátorrá léptette elő magát.
A türingiai választás eredménye, a keményen bevándorlás ellenes Alternatívát Németországnak (AfD) a győzelem, a ma már teljhatalommal bíró – legalábbis ő ezt hiszi – vezetőből fenyegető szavakat váltott ki. Nem kevesebbet állított, minthogy a keletnémet tartomány megkaphatja az EU-tól a Magyarországra kiszabott kezelési módszert, ha rossz kormány kerül hatalomra Türingiában.
Persze, mi már ismerjük az EU „gyógyító” kezelési gyakorlatát, ami azt jelenti, hogy minden törvényt és saját belső szabályrendszerét is áthágva, különböző mondvacsinált ürügyekkel, komoly pénzbírságot ró ki ránk. Ugyanez a sors vár a jobb sorsra érdemes keletnémet tartományra is, ha az AfD-nek, mint a legnagyobb helyi pártnak, netán sikerülne tartományi kormányt alakítani.
Ha most a türingiai törvényhozásban relatív többséggel bíró AfD-nek sikerül koalíciós partnert találni, és így abszolút többséget szerezni a helyi törvényhozásban, akkor azt kockáztatja, hogy az EU másfél milliárd eurót vonna el tőle. Ha a dolgok nem erre fordulnak, akkor sem biztos, hogy Türingia megússza a büntetést, mert az AfD a kétharmados törvényjavaslatok jogerőre emelését meg tudja akadályozni. Ez sem fog tetszeni Brüsszelnek.
Szögezzük le a tényállást: volt egy törvényes, demokratikus tartományi szavazás, annak végeredményét senki nem kérdőjelezte meg, és amelyet az ellenzéki AfD, a választópolgárok akaratából megnyert. A globalista Brüsszelnek ez nem tetszett, mert keresztbe tett az Európát célzó népességcsere-tervének.
De beütött a ménkű. Jött a fenyegetés, mondhatnánk azt is, hogy menetrendszerűen. A terv kiagyalója egy született bajkeverő, nevezetesen Luise Quaritsch, a Jacques Delors Központ – egy francia agytröszt, amelynek az a feladata, hogy az egyesült Európában gondolkodjon – uniós demokrácia szakpolitikai munkatársa, aki a közösségi oldalakon elérhető bejegyzésében azt írja: Németországban – legalábbis tartományi szinten – egyre reálisabb forgatókönyvvé válik egy jobboldali, szélsőséges pártnak – itt egyértelműen az AfD-re utal (A szerk.) – a helyi kormányban való részvétele. Ilyen esetben az EU szinte minden eszközével felléphet egy szövetségi tartomány tekintélyelvű kormánya ellen – még akkor is, ha a szövetségi kormány továbbra is betartja az uniós jogot. Az uniós támogatás visszatartása lenne az EU leghatékonyabb módja a jogállamiság regionális szintű védelmének.
Nesze neked demokratikus választás. Majd Luise Quaritsch „úrhölgy” eldönti, hogy melyik párt demokratikus és melyik nem, melyik párt szélsőségesen jobboldali és melyik nem az. Ha ebbe az irányba haladunk, akkor végül is teljesen fölösleges választásokat tartani, majd valamelyik politikai boszorkánykonyha legmélyén eldöntik, hogy hol és milyen kormány kerüljön hatalomra. Persze ebben az esetben igazi hatalomtól nem is beszélhetünk, szuverenitásról meg pláne nem.
Luise Quaritsch ezek után Magyarországgal és Lengyelországgal példálózott, mármint, hogy ezekkel az országokkal szemben alkalmazták a mondva csinált ürügyekkel, az úgynevezett „jogállamiság megsértésére” való hivatkozással, a pénzelvonások egy részét.
Kíváncsian várjuk, hogy mely országok, vagy közigazgatási egységek kerülnek majd fel a büntetőlistára. Például Brandenburg keletnémet tartomány, ahol most vasárnap tartanak választásokat, és az AfD itt is jó szereplésre számít. Vagy mondjuk Ausztria, ahol e hónap 29-én lesz parlamenti választás és a migránsellenes Osztrák Szabadságpártnak áll a zászló.
Akkor még ott van Csehország, jövő évben ott is törvényhozási megmérettetésre kerül sor és valószínű, hogy az Andrej Babis vezette jobbközép ANO visszakerül a hatalomba.
Ha logikusan végig gondoljuk a folyamatot, akkor oda jutunk, hogy több ország is „feketelistára” kerülhet. Mire számíthat Hollandia? A Benelux állam bejelentette, hogy kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, hogy a testület számára tegye lehetővé az EU migrációs és menekültügyi rendszeréből való kilépést Ilyen akcióra még nem volt példa egy alapító tagállam részéről.
De terítékre kerülhet Bulgária, és a ma már „jó gyereknek” számító Lengyelország is, mivel mind a két állam kerítéssel védi a veszélyeztetett határszakaszait az illegális migránsok miatt. Na, és itt van Németország is, amely az összes határátlépő helyén ellenőrzést vezetett be, az illegális migránsok megállítására.
Lassan, de biztosan, szétrohad az a vágyvezérelt globalista illúzió, amely azt akarta elhitetni Európa lakosságával, hogy jó dolog az illegális migráció.
Ha az uniós illegális migrációs politika megbukik, akkor ez a jelenlegi brüsszeli rezsim politikai végítélete lesz.
A szerző főmunkatárs