Az utóbbi évtizedekben sok országban csökken a születésszám, ami számos tényező összetett hatására vezethető vissza. Ezek a tényezők társadalmi, gazdasági, kulturális és technológiai változásokkal állnak összefüggésben, és a családalapítással kapcsolatos prioritások, döntések átalakulásához vezetnek.
1. Gazdasági bizonytalanság
A modern gazdasági környezet, beleértve az ingatlanárak, a megélhetési költségek növekedését, valamint a stabil munkahelyek és biztos megélhetés hiányát, sok fiatal párt óvatosságra int a gyermekvállalás terén. Az egyre növekvő oktatási és lakhatási költségek miatt sokan halasztják el a gyermekvállalást, vagy egyáltalán nem vállalnak gyermeket.
2. Karrier és önmegvalósítás
A modern társadalmakban egyre nagyobb hangsúlyt kap az egyéni karrierépítés és az önmegvalósítás. A nők szerepének átalakulása, az oktatási lehetőségek bővülése és a munkahelyi előrejutás lehetőségei miatt sokan késleltetik a családalapítást. A nők egyre inkább hosszabb időt töltenek a tanulással és karrierjük építésével, és csak később gondolnak a gyermekvállalásra.
3. Változó családi modellek
A hagyományos családmodell szerepe gyengül, a párkapcsolati formák és a családi szerkezetek átalakulnak. Az élettársi kapcsolatok, a házasság nélküli együttélés, illetve a házasságon kívüli gyermekvállalás elterjedése hozzájárul a gyermekvállalás halasztásához vagy alacsonyabb gyermekszámhoz.
4. Növekvő életkor az első gyermek születésekor
A fejlett országokban általános tendencia, hogy a nők és a férfiak egyre idősebb korban vállalnak gyermeket. Ez részben az említett karrierépítési és gazdasági tényezők miatt van, de az egészségügyi fejlesztések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a nők később is képesek gyermeket szülni.
5. Városi életmód és a gyermeknevelés kihívásai
Az urbanizáció növekedésével a nagyvárosokban élők számára gyakran nehézkes és költséges a gyermeknevelés. A szűk életterek, a magas lakásárak és a városi közlekedés kihívásai további akadályt jelenthetnek a családok számára, hogy több gyermeket vállaljanak.
6. Társadalmi normák és elvárások változása
A társadalmi elvárások is jelentős változásokon mentek keresztül. Ma már elfogadottabb az, hogy egyesek nem vállalnak gyermeket, vagy csak egyet szeretnének. Emellett egyre kevesebben tartják alapvető életcéljuknak a gyermeknevelést, különösen olyan társadalmakban, ahol a szingli életmód vagy a gyermektelen párok is elfogadottabbá válnak.
7. Technológiai fejlődés és egészségügyi innovációk
A fogamzásgátlás elterjedése, valamint az orvosi beavatkozások, mint például az asszisztált reprodukció (in vitro fertilizáció), lehetőséget biztosítanak a családtervezés pontosabb szabályozására. Ez lehetőséget ad a pároknak arra, hogy a kívánt időpontban vállaljanak gyermeket, és elkerüljék a nem tervezett terhességeket.
8. Környezeti és klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak
Sokan úgy érzik, hogy a globális kihívások, mint a klímaváltozás, a természeti erőforrások kimerülése, valamint a társadalmi és politikai instabilitás bizonytalan jövőképet eredményeznek, ami miatt sokan nem szívesen vállalnak gyermeket, mivel nem látják biztosítottnak a jövő generációinak jólétét.
Ezek a tényezők együttesen alakítják a gyermekvállalási trendeket, és azt mutatják, hogy a gyermekek születésének csökkenése egy összetett és többdimenziós jelenség, amelyet sokszor nem lehet egyetlen okra visszavezetni.
