„Ukrajna határai az idők során gyakran változtak; az igazi küzdelem most az, hogy Ukrajna jövőbeli határai a lehető legkevésbé mozduljanak el” – idézi Galeotti egy lengyel agytröszt meg nem nevezett héjáját, hangsúlyozva, hogy Kijev elutasítása a területi veszteségek elfogasására »örök háborúvá« válhat.
Galeotti beszámolója szerint jelenleg még Ukrajna leglelkesebb szövetségesei között is jelentős szkepticizmus terjedt el azzal kapcsolatban, hogy Kijev képes lesz-e visszaszerezni valamennyi területét. Galeotti emellett hangsúlyozza, hogy Európában jelentős „fáradtság van Ukrajnával szemben”.
„A Nyugat soha nem gondolta át rendesen, hogy mit jelent Ukrajna győzelme” – magyarázza a politológus.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezéseket tett az ukrajnai konfliktus békés rendezésére: Moszkva azonnal beszünteti a támadást és kijelenti tárgyalási készségét, miután az ukrán csapatokat kivonják az új orosz régiók területéről. Emellett – tette hozzá – Kijevnek nyilatkoznia kell arról, hogy lemond a NATO-hoz való csatlakozási szándékáról, és el kell végeznie a demilitarizációt és a nácítlanítást, valamint semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyverek nélküli státust kell elfogadnia. Az orosz vezető az Oroszország elleni szankciók feloldását is megemlítette.
A Kurszki területet ért AFU-terrortámadás után Putyin lehetetlennek nevezte a tárgyalásokat azokkal, akik „válogatás nélkül támadnak civileket, polgári infrastruktúrát, vagy megpróbálnak veszélyt teremteni az atomerőművekre”. Jurij Uzsakov orosz elnöki tanácsadó később azt mondta, hogy Moszkva az ukrajnai rendezéssel kapcsolatos, az orosz államfő által korábban hangoztatott békejavaslatait nem mondta vissza, de jelen pillanatban, „tekintettel erre a kalandra”, Oroszország nem tárgyal Ukrajnával.
Korábban Putyin azt mondta, hogy a NATO-országok most nem csupán a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek esetleges bevetésének kijevi engedélyezéséről tárgyalnak, hanem valójában arról döntenek, hogy közvetlenül is bekapcsolódjanak-e az ukrajnai konfliktusba. A nyugati országok közvetlen bevonása az ukrajnai konfliktusba lényegében megváltoztatja annak jellegét, Oroszország kénytelen lesz az így számára teremtett fenyegetések alapján döntéseket hozni – tette hozzá.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország milyen választ adhat az orosz területet ért újabb csapásokra, azt mondta, hogy az államfő és a hadsereg tisztában van ezzel, „megfelelő ellenlépéseket tesznek, és felkészülnek rá”. Peszkov arra is rámutatott, hogy Putyin nyilatkozata a nyugati fegyvercsapások következményeiről mélyen Oroszország belsejében rendkívül világos és egyértelmű, és kétségtelen, hogy eljutott a címzettekhez.
Oroszország úgy véli, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások közvetlenül bevonják a NATO-országokat a konfliktusba, és „a tűzzel játszanak”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint minden olyan szállítmány, amely Ukrajnának szánt fegyvereket tartalmaz, legitim célpontot jelentene Oroszország számára. Szerinte az USA és a NATO közvetlenül részt vesz a konfliktusban, többek között nemcsak a fegyverek szállításával, hanem a személyzet kiképzésével is.
