Bizonyára hallott mára mediterrán diétáról, sőt talán még a hűvösebb unokatestvérével, az atlanti diétával is találkoztál, de mi a helyzet a MIND-diétával? A diétát az agyra gyakorolt jótékony hatásai miatt hirdetik, és most egy új tanulmány bizonyítékkal szolgált arra, hogy segíthet csökkenteni az öregedés során fellépő kognitív problémák kockázatát.
A Mediterrán-DASH Diet Intervention for Neurodegenerative Delay (MIND) diéta a mediterrán és a DASH diétát ötvözi az öregedő agyat célozva. Tele van bizonyos vitaminokban, karotinoidokban és flavonoidokban gazdag élelmiszerekkel, amelyekről úgy gondolják, hogy az oxidatív stressz és a gyulladás csökkentése révén védik az agyat.
Az olyan zöldségek, mint a spenót, a kelkáposzta és a kelkáposzta, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék, az olívaolaj, a baromfi, a hal, a bab és a diófélék mind a MIND diéta középpontjában állnak. A bogyós gyümölcsöket előnyben részesítik más gyümölcsökkel szemben, és ajánlott hetente egy vagy több adag halat és két vagy több adag baromfit fogyasztani.
Eközben a vörös húsokat és az édes finomságokat heti négy, illetve öt alkalomra kell korlátozni, és a sajtot, a sült ételeket és a vajat is a minimumra kell szorítani.
„Mivel a demenciában szenvedők száma az öregedő népességgel együtt nő, kritikus fontosságú, hogy megtaláljuk azokat a változtatásokat, amelyekkel késleltethetjük vagy lassíthatjuk a kognitív problémák kialakulását” – írta a tanulmány szerzője, dr. Russell P. Sawyer, az ohiói Cincinnati Egyetem munkatársa, az Amerikai Neurológiai Akadémia tagja közleményében.
„Különösen érdekelt bennünket, hogy az étrend befolyásolja-e a kognitív károsodás kockázatát a fekete és fehér vizsgálati résztvevőknél egyaránt.”
Ennek kiderítésére Sawyer és szerzőtársai 14 145, átlagosan 64 éves embert toboroztak és átlagosan tíz évig követték őket.
A gondolkodási és emlékezeti képességeket is megmérték a vizsgálat kezdetén és végén, és összehasonlították a MIND-diéta betartását a bekövetkező kognitív károsodással és a kognitív fejlődési pályával, különböző tényezők, például az életkor, a nem, a faj, az alapbetegségek és az életmódbeli tényezők figyelembevételével.
A MIND-diétához nagyon hasonló étrend fogyasztása – állapította meg a kutatócsoport – a női résztvevők esetében a kognitív károsodás kockázatának csökkenésével járt együtt, a férfi résztvevők esetében azonban nem.
A kognitív hanyatlásra fordítva figyelmüket, a kutatók azt találták, hogy azoknál, akik jobban követték a MIND-diétát, a kognitív állapot lassabban romlott, mint azoknál, akik nem követték.
„Ezek az eredmények további vizsgálatot igényelnek, különösen a férfiak és nők, valamint a fekete és fehér emberek körében tapasztalt eltérő hatások vizsgálatára – mondta Sawyer – de izgalmas belegondolni, hogy az emberek néhány egyszerű változtatással megváltoztathatják étrendjüket, és ezzel potenciálisan csökkenthetik vagy késleltethetik a kognitív problémák kockázatát.”
