Az A-vitamin hiánya a xerophthalmia néven ismert tünetcsoportot okozhat. Az A-vitamin segít a szem megfelelő kenőképességének fenntartásában, és nélkülözhetetlen összetevője a retinában lévő pigmentek termelésének, amelyek nélkül kialakulhat az éjszakai vakság, ami az A-vitaminhiány korai jele. Súlyosabb vagy hosszú távú hiány esetén teljes látásvesztés léphet fel. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente 250-500 ezer gyermek vakul meg A-vitaminhiány miatt.
Ez csak néhány ennek a vitaminnak a létfontosságú szerepe közül. Szerencsére rengeteg különböző étrendi A-vitamin-forrás létezik, amelyek segítségével biztosíthatja, hogy elegendő mennyiséget kapjon.
Hogyan jutunk hozzá az A-vitaminhoz?
Az A-vitaminhoz kétféleképpen juthatunk hozzá az élelmiszerekből. Van az előformázott A-vitamin, amely megtalálható a halakban, belsőségekben, tejtermékekben és tojásban. Vannak továbbá karotinoidoknak nevezett provitaminok, amelyeket a szervezet szükség szerint A-vitaminná alakíthat. Ezek sok gyümölcsben és zöldségben, köztük a sárgarépában is megtalálhatók – a béta-karotin adja a sárgarépa narancssárga színét.
Az A-vitamin hiányával kapcsolatos egészségügyi kockázatok miatt, különösen a nagyfokú élelmiszerhiánnyal küzdő területeken, a tudósok azon dolgoztak, hogy extra karotinoidokkal dúsított élelmiszereket állítsanak elő. A leghíresebb példa, az Arany Rizs kifejlesztése óta viták övezik, mivel a környezetvédelmi csoportok alaptalan félelmeket szítanak a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) és a forgalmazására vonatkozó nemzetközi korlátozások miatt.
Az év elején egy Fülöp-szigeteki bíróság a Greenpeace Délkelet-Ázsia és más csoportok által indított perben visszavonta a Golden Rice kereskedelmi célú termesztésére vonatkozó engedélyt az országban. Míg a Greenpeace győzelemként üdvözölte a lépést, a tudományos közösségben sokan megdöbbenéssel fogadták, akik úgy látják, hogy a GMO-kkal szembeni általános ellenállás visszatartja a világot az alultápláltság problémájának megoldásától.
Azokban a régiókban, ahol az élelmiszerek kevésbé szűkösek, a legtöbb ember számára természetes és dúsított forrásokból (például reggelizőgabona-félékből) is elegendő A-vitaminhoz juthat. Egyesek számára, akik nagyon korlátozott étrenden élnek, vagy olyan betegségekben szenvednek, mint a cisztás fibrózis vagy a gyulladásos bélbetegség, amelyek befolyásolhatják a tápanyagok felszívódását, az orvos A-vitamin-kiegészítést javasolhat.
Ez az a pont, ahol a dolgok egy kicsit kockázatossá válhatnak. Az A-vitamin hiánya mindenképpen káros, de a túl sok bevitele is az.
Mi történik, ha túl sok A-vitamint vesz magához?
A hipervitaminózis A, más néven A-vitamin-toxicitás akkor következik be, ha túllépjük az ajánlott napi adagot (RDA), amely felnőtteknél körülbelül 700-900 mikrogramm naponta, gyermekeknél pedig 300-600 mikrogramm naponta.
A toxicitás lehet akut vagy krónikus, és azért alakul ki, mert a zsírban oldódó A-vitamin felhalmozódik a májban.
Akut toxicitás akkor léphet fel, ha rövid időn belül szupernagy dózisoknak vagyunk kitéve. A tünetek közé tartozik a súlyos fejfájás, hányinger, szédülés és homályos látás, valamint kiütések és hámló bőr.
A krónikus hipervitaminózis A viszont akkor fordul elő, ha valaki több hónapon, vagy néha akár éveken keresztül túlzott – az RDA körülbelül tízszeresét kitevő – dózisokat fogyaszt. A tünetek közé tartozik a száraz bőr, a repedezett ajkak, az izom- és ízületi fájdalom, a fáradtság és a hajhullás.
A legsúlyosabb esetekben a hipervitaminózis A végzetes lehet. A magzatot is veszélyezteti, ha egy terhes személynél hipervitaminózis A alakul ki.
Az állapot azonban viszonylag ritka. Az akut toxicitás általában véletlen túladagolás eredménye. A krónikus toxicitás néha olyan közösségekben fordul elő, amelyek nagymértékben élnek az A-vitaminban gazdag állati májakból, mint élelmiszerforrásból. A BBC Science Focus szerint mindössze 0,1 gramm (0,004 uncia) jegesmedvemáj elég lenne ahhoz, hogy egy felnőtt RDA-értékét fedezze az A-vitaminban. Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata azt ajánlja, hogy az emberek hetente csak egyszer fogyasszanak májat vagy pástétomot.
A hipervitaminózis egy másik, nagyobb kockázatnak kitett csoportja azok, akik bizonyos bőrbetegségekben, például pattanásokban szenvednek, és akiknek retinoidokat tartalmazó gyógyszereket írnak fel. Ezek az A-vitaminból származó vegyületek; ahogy Dr. Brian Wu írta a DermNet számára, a bőrgyógyszerekből származó nagy dózisú A-vitamin a krónikus A-vitamin-toxicitás leggyakoribb okai közé tartozik. Beszéljen bőrgyógyászával, ha aggódik emiatt.
Az átlagember számára – feltételezve, hogy nem lakmározik minden este májból – nagyon valószínűtlen, hogy túlzott mennyiségű A-vitamint fogyaszt az étrendjéből. Veszélyt jelenthet azonban az étrend-kiegészítők szedése, ha nem figyelünk oda a bennük lévő A-vitamin mennyiségére (és ami még fontosabb, az A-vitamin típusára). Ez különösen a gyerekek esetében problémás, mivel kisebb szervezetük nem tud annyit tolerálni, mint a felnőttek.
Mindig ajánlatos először az orvossal megbeszélni minden olyan táplálékkiegészítőt, amelyet szedni terv vagy ad a gyerekeinek – vigye magával az üvegeket, hogy láthassák a címkéket és ellenőrizhessék a mennyiséget (de vigyázzon: ezek a címkék nem mindig pontosak). Ha valóban aggódik, hogy ön vagy gyermeke esetleg A-vitaminhiányban szenved, a legjobb megoldás az lenne, ha vérvizsgálatot kérne, hogy ellenőrizzék, mielőtt étrend-kiegészítőkhöz nyúlna.
Amit pedig semmiképpen sem szabad tennie, az az, hogy a teljes étrendjét úgy módosítja, hogy megpróbál mindenféle színes dolgot kiiktatni. Kapaszkodjanak meg: ezt most az A-vitamin-méregtelenítő diétával zárjuk.
A-vitamin-méregtelenítő diéták; avagy miért nem kell félnie a hétköznapi embereknek a sárgarépától
A wellness közösségi média egyik szegletében olyanok kínálnak tippeket, akik arra vonatkozóan adnak tippeket, hogyan lehet „méregteleníteni” a túl sok A-vitamintól úgy, hogy kiiktatunk az étrendünkből minden előformált és provitamin A-vitamin forrást.
A „méregtelenítő diéták” ötletét újra és újra megcáfolták. Nincs olyan diéta, amely „megtisztítja” a szervezetet, és az étrend felesleges korlátozása nagyobb valószínűséggel vezet más vitamin- és ásványi anyag hiányokhoz, mint bármilyen pozitív eredményhez.
De van egy másik nagy probléma is, ami ezekre az alacsony A-vitamin tartalmú diétás tervekre jellemző: ezek tartalmaznak A-provitamint. Ezek azok a karotinoidok, amelyek számos gyümölcsben és zöldségben is jelen vannak – ismét visszatérve a sárgarépára! – amelyeket a szervezet A-vitaminná alakíthat. A helyzet az, hogy a szervezet ezt csak akkor teszi meg , ha szüksége van rá.
Ahogy a National Institutes of Health elmagyarázza: „A béta-karotin magas bevitele nem okoz ugyanolyan problémákat, mint az előformált A-vitamin”. Más szóval, nagyjából annyi sárgarépát ehet, amennyit csak akar – nem fog A-vitamin-túladagolást okozni. Amit viszont okozhat, az az, hogy narancssárgává varázsolja a bőrét, köszönhetően a karotinémia nevű állapotnak. Ez általában ártalmatlan és visszafordítható, de mégis jobb elkerülni (és valószínűleg annak a jele, hogy egy kicsit diverzifikálnia kellene a zöldségfogyasztását).
Egyszerűen fogalmazva, az átlagembernek nincs oka aggódni a túl sok karotinoid fogyasztása miatt. Lehet, hogy ez nem hangzik olyan szexisen, de legalább nem kell majd a termelői piacon fehér répa után kutatni.
