Rétvári Bence azt mondta: a katasztrófavédelem 95 szivattyút üzemeltet – ezek száma vasárnap még száz felett volt. Jelezte azt is, hogy 50 teljes és két félpályás közúti lezárás ad munkát a rendőröknek.
A továbbra is elzárt Kisorosziból az elmúlt 24 órában egy hatéves kislányt kellett az ott állomásozó mentőcsoportnak hajóval kihozni, akit azután mentőautó vitt kórházba – tájékoztatott az államtitkár. Kiemelte: az ivóvízellátást fokozottan ellenőrzik, Dunabogdány térségében egyelőre lajtoskocsival biztosítják az ellátást, de reményei szerint itt is visszaáll egy-két nap alatt az egészséges vízszolgáltatás. Arról is beszélt: az önkormányzatoknak iránymutatást küldtek a vízzel érintkező és a vízzel nem érintkező homokzsákok kezeléséről.
Rétvári Bence nemzetközi kitekintést is adott az európai árvízhelyzetről, amelyben kitért arra, hogy a környékbeli országokban összesen 28 áldozatot követelt az árvíz, Magyarországon azonban egyet sem.
Ausztriában 21 helyen volt gátszakadás, húszezer tűzoltó és ezer katona dolgozott, hét települést evakuáltak, autópálya került víz alá, a bécsi metróvonalak elsöprő többsége nem közlekedett teljes viszonylatában, és a várakozások szerint több mint egy évig tart a helyreállítás. Csak Alsó-Ausztriában 1400 ingatlant kellett evakuálni – tette hozzá.
Csehországban is kétezer katona bevetésére volt szükség, sok iskolában szünetelt a tanítás, gyárak álltak le, illetve a rendőröket is be kellett vetni, mert megjelentek a fosztogatók.
Lengyelországban ötezer katonát – köztük németeket is – kellett bevetni, négyezer embert kellett evakuálni, és több száz iskolában nem volt tanítás.
Olaszországban 2500 embert evakuáltak, valamint Romániában is 15 ezer embert érintett az árvíz, és több országban is korlátozták a nemzetközi vasúti forgalmat. Rétvári Bence úgy fogalmazott: látható, hogy jelentős erőpróbával kellett szembenézniük az országoknak. Amíg az árhullám le nem vonul a Duna legalsó szakaszáról, és fennáll az a veszély, hogy Szerbia felől bármelyik folyó visszaduzzad, teljes erőbedobásra van szükség Magyarországon is – hívta fel a figyelmet.
A déli szakaszon, Bajánál hétfőn tetőzik a Duna, ezt teljes készültséggel várják – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője. Láng István főigazgató azt mondta: a kedd lesz az utolsó nap, amikor a vízszint harmadfokú készültség felett lesz, ezt követően az „élet visszaáll a rendes kerékvágásba”. Közölte: Báta, Bár, Dunaszekcső, Madocsa, Baja és Mohács teljes készültséggel várja a tetőzést.
A felső szakaszon hétfőn elsőfokú készültségi szint alá esik a Duna Nagymarosig. Itt a védművek bontásánál a műszaki irányítók kint lesznek, annak érdekében, nehogy a szivárgási folyamatoknál olyan védműveket is felszámoljanak, amelyeknek még van statikai szerepe – mondta a főigazgató hozzátéve: rendkívüli készültségben vannak a Lajtán, itt már ürül a tározótér. Amennyiben az teljesen leürül, akkor helyreállítják majd a megnyitott műveket – jegyezte meg.
Kérdésre válaszolva Láng István elmondta: az árvíz olyan lényeges infrastrukturális kárt nem okozott, amire nem számítottak volna. Ettől függetlenül vannak olyan károk, amelyek nem tűnnek jelentősnek, de a vízügynek „sok fejfájást okoznak” – tette hozzá, majd példaként említette, hogy a Lajta töltését több helyen szétrágta a hód, ami miatt helyreállításokra lesz szükség.
Hangsúlyozta: alapvető infrastruktúrákban nem okozott kárt ez az árvíz a védekezésnek köszönhetően. Szintén kérdésre válaszolva Vitályos Eszter kormányszóvivő – a Dunakanyar déli és nyugati térségének fideszes országgyűlési képviselője – példaértékűnek nevezte az összefogást. Választókerülete 17 településéből kilenc a Duna partján fekszik, ezeken a helyeken hamar megjelentek a vízügyi szakemberek, a katasztrófavédelmi összekötők és a helyi civil önkéntesek is.
A kormányszóvivő nagy eredménynek nevezte, hogy sikerült megvédeni a 11-es főutat, hogy ne kelljen lezárni az áradáskor. Rétvári Bence – a Dunakanyar északi és keleti térségének KDNP-s országgyűlési képviselője – is azt emelte ki, hogy az első pillanattól ott voltak a vízügyi műszaki vezetők, katasztrófavédelmi összekötők, akik szakmai és terepismerettel rendelkeznek, és a védekezésben résztvevők közt eltűntek a nézeteltérések, mindenki ugyanazért a célért dolgozott. Hangsúlyozta: a nagymarosiak mobilgátja az első „éles bevetésen” sikeresen vizsgázott.
Vitályos Eszter arról is beszélt: az önkéntesek számát azért nehéz meghatározni, mert vannak köztük hivatalos intézmények által összegyűjtött és regisztrált – egyetemekről, kormányhivataloktól, polgári védelemtől szervezetten megjelent – emberek, illetve olyanok is, akik csak megjelennek egy lapáttal a kezükben segíteni. Utóbbiakat nehéz regisztrálni, róluk az önkormányzatok szolgáltatnak adatot, de szinte mindenhol más módszert alkalmaznak a nyilvántartásukra.
