Németország mind a kilenc határán megerősített határellenőrzést rendelt el annak érdekében, hogy véget vessen az országba irányuló ellenőrizetlen illegális bevándorlásnak. Ezzel lényegében elismerte a német politikai vezetés, hogy Orbán Viktornak már 2015-ben igaza volt, amikor a magyar miniszterelnök úgy döntött, hogy fokozott határvédelemmel állítja meg a balkáni útvonalon érkező migrációs hullámot.
Az új német intézkedés legalább fél évig lesz érvényben, és így szeretnék kiszűrni a Németországba érkező bűnözőket és iszlamistákat, akik eddig szinte gond nélkül juthattak át a határokon. A berlini kabinet azért volt kénytelen bevezetni a szigorítást, mert a legutóbbi két tartományi választáson is súlyos vereséget szenvedtek a migrációellenes politikát képviselő Alternatíva Németországért (AfD) nevű párttól.
A német közvéleményt ráadásul az is sokkolta, hogy az elmúlt hónapokban szinte naponta történt olyan jelentősebb késes támadás a nyílt utcákon, amiket bevándorlók követtek el. Az utolsó csepp a pohárban az a solingeni eset volt, amely során legalább három ember meghalt és többen megsebesültek, amikor egy migráns a városi ünnepségen válogatás nélkül járókelőket szúrt le egy késsel.
A német emberek is csalódtak a migrációban
2015 környékén hurráoptimizmus volt tapasztalható Németországban. Angela Merkel akkori kancellár „megcsináljuk (wir schaffen das)” szlogenje azt jelentette, hogy korlátozás nélkül érkezhetnek az országba muszlim migránsok. A lakosság sajnálatot érzett az akkor még elsősorban a Közel-Keletről érkező migránsok iránt.
Egy friss felmérés azonban azt mutatja, hogy az emberek többségének megváltozott a véleménye, ma már nem támogatnák a merkeli migrációs politikát. Ha megnézzük a közvéleménykutatás pontos számait, akkor azt látjuk, hogy jelenleg a megkérdezettek 71 százaléka nem támogatja a német kormány 2015-ös döntéseit.
Külön érdekesség, hogy ezen emberek 40 százaléka kilenc évvel ezelőtt még egyet értett a „wir schaffen das”-szal.
Az emberek fő problémája a migráció miatt megromlott közbiztonság, valamint rájöttek arra is, hogy az elmúlt évtizedben milliószámra érkező – főként muszlim – migránsok nagy része nem tud és nem is akar dolgozni és beilleszkedni a német társadalomba. Ez pedig párhuzamos társadalmak kialakulásához vezet, ami óriási feszültséget okoz a németek mindennapjaiban.
Orbán Viktor üdvözölte Olaf Scholzot a klubban
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor már 2015-ben kijelentette: a migrációs válság Európa stabilitását fenyegeti, hacsak a kontinens nem lép fel határozottan. Hozzátette: Magyarországnak nincs szüksége migránsokra, akiknek a legtöbbje muszlim. A miniszterelnök határozott kijelentése óta eltelt kilenc év, de a véleménye továbbra sem változott. A németek döntéséről a következőket írta a közösségi médiában:
Németország úgy döntött, hogy szigorú határellenőrzést vezet be az illegális migráció megállítása érdekében. Scholz kancellár, üdv a klubban!
A bejegyzést több mint 31 ezren kedvelték és több mint ezren hozzá is szóltak.
Hollandia is a saját útját járná
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a migráció az a téma, amely a legnagyobb feszültségeket okozza az európai uniós tagállamok között. A múlt hét közepén ugyanis a holland kormány hivatalos kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy kimaradhasson a 2026-ban életbe lépő új menekültügyi és migrációs paktumból.
Marjolein Faber migrációs ügyekkel foglalkozó miniszter az Európai Bizottsághoz címzett levelében azt írta, hogy az új holland kormány „drasztikusan” csökkenteni akarja a Hollandiába irányuló migrációt, „hogy továbbra is teljesíteni tudja alkotmányos kötelezettségeit: a lakhatás, az egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítását”.
Az Európai Bizottság szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján a kívülmaradási kérelemmel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a menekültügyre és a migrációra vonatkozó uniós szabályok továbbra is kötelezők Hollandiára nézve, s az így is marad az uniós alapszerződés esetleges módosításáig.
