Az árvíz elleni védekezés megmutatta, hogy Karácsony Gergely és az emberség nem ismeri egymást. Mindez a római-parti védőgát megépülési terve alapján vált nyilvánvalóvá, amely kapcsán Karácsony 2000 ember sorsát hagyná veszni a Dunában, míg Tarlós István kész tervekkel rendelkezett arra, hogy a közvetlenül a folyópartra építendő védőgát révén az emberéletek mellett a 400 milliárd forintnyi épületvagyont is meg tudná védeni.
Loyolai Szent Ignác spanyol lelki vezető mondta, hogy „Az a szeretet és emberség, amely nem párosul igazsággal, nem szeretet és kedvesség, hanem csalárdság és hiúság”. És ez sajnos Karácsonyra az utolsó szóig igaz.
Ha ugyanis Tarlós István maradt volna a főpolgármester, akkor már rég megoldódott volna az érintett emberek sorsa árvíz idejére. Tarlós ugyanis a folyópartra akarta építeni a védművet, amely megóvta volna a teljes terület személyi és vagyoni értékeit. Az itteni létesítmények 1914 óta épültek. Jogi értelemben a Római-part hullámtér, de gyakorlati szempontból már 1914 óta nem az, hiszen folyamatosan beépült, így a területen már életvédelemről is szó van. Sőt! A Műegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia, a vízügyi tanács egyértelműen leírta, hogy csak a partra szabad a védelmi vonalat létesíteni. Ehhez képest a Búzás Antal Győző, az Egyesület a Római Partért civil szervezet elnöke szerint a főváros vezetője, a közgyűlés megkérdezése nélkül, egy személyben döntött a nyomvonalról úgy, hogy környezeti hatástanulmányt sem mertek készíteni arról, hogy a nyomvonalnak milyen a hatása a 70 hektár ingatlanállományára, élővilágára, az ott lakókra, vállalkozásokra, az ottani munkahelyek jövőjére! Ebből a tanulmányból ugyanis egyértelműen kiderült volna, hogy a Királyok útja–Nánási útra megbízható, elsőrendű gátat nem lehet építeni.
Ehhez képest Karácsony Gergely nekiáll jogászkodni, s azzal érvel, hogy a kérdéses területen lévő házak gazdáinak nincs építési engedélye. Ez a terület Budapest sajátos öröksége. 1914-től a rendszerváltozásig 76 év telt el, a pártállamtól más emberséges megoldások sem voltak kézenfekvőek, miért éppen a Római-part világa oldódott volna meg általuk. Karácsony a komcsi hagyományt viszi tovább, csak éppen szélsőségesebb formában, már ideológiát is gyártott a cselekvési rendjéhez. A jogszabály neki fontosabb, mint az ember. Egyébiránt KariGeri már 2019 óta főpolgármester. Ha nagyon akarta volna, kezdeményezhette volna a jogszabálymódosítást, de valamiért nem tette. Ugyanakkor még alig vette át a főpolgármesterséget, utána nem sokkal már be is jelentette, hogy a folyópart menti védmű helyett ő a fentebbi gát mellett van, kiszolgáltatva az ott élőket az árvíznek.
S miközben Tarlós István alatt a helyiek kaptak zsákot, agyagot és önkénteseket, addig most semmit. A decemberi árvíz idején, amikor az emberek kétségbeesetten mentették az értékeiket, segítség helyett Karácsony csónakba szállt, kievezett a Dunára, és ott készített egy mosolygós szelfit Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel. Ez annyira visszatetsző, hogy akár Magyar Péter is készíthette volna.
A Római-parton élők most saját költségen 200 köbméter agyagot vásároltak, amivel megpróbálják majd megállítani az otthonaikat fenyegető árvizet. Búzás Antal Győző kijelentette, írásos állásfoglalásuk van a vízügyi államtitkártól arról, hogy a Királyok útja–Nánási út mentén található védmű nem minősül fővédműnek, ugyanis az évtizedek során több helyen is darabokat metszettek ki belőle.
Karácsony Gergely az ATV-ben a minap így beszélt a konfliktusos helyzetről: „Drámai képeket lehet mutatni az elöntött Római-partról, nyilván ott is családok élnek, de ők nem rendelkeznek olyan építési engedéllyel, amivel ott nekik lenniük kellene. Óriási igazságtalanság lenne az összes többi magyar állampolgárral, ami letarolná Budapest egyik legfontosabb természeti értékét, és egy sokkal kevésbé biztonságos, sokkal lassabban megépíthető és sokkal drágább módját választanák a védekezésnek.”
Ismételjük meg Loyolai Szent Ignác bölcsességét: „Az a szeretet és emberség, amely nem párosul igazsággal, nem szeretet és kedvesség, hanem csalárdság és hiúság.”
Ilyen a mi, sajnos újraválasztott főpolgármesterünk. És láthatjuk, milyen volt hozzá képest Tarlós István. Emberség dolgában is zongorázni lehetett kettejük között a különbséget.
Talán egyszer rájönnek erre Karácsony szavazói is.
A szerző újságíró