Bakondi Görgy elmondta: az idei évben eddig több mint hatezer-ötszáz határsértőt fogtunk el, hetvenkét embercsempész ellen indítottunk büntetőeljárást. Hozzátette: ez mai adat, ez még mindig alacsonyabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
Az őszi téli időszakban a tengeri átlépésének jelentősen megnehezedik a lehetősége – jegyezte meg.
Kijelentette: az Európai Unió továbbra sem azon dolgozik, hogyan lehetne a schengeni térséget megoltalmazni. Ehelyett azzal van elfoglalva, hogy Magyarországot – amely ország a schengeni kötelességeit 2015 óta szigorúan teljesíti –, hogyan lehetne pénzügyi eszközökkel rászorítani, hogy nyissa meg a határát az érkező határsértők előtt – mondta.
Szavai szerint fontos lenne a migrációt 2015 óta körülvevő hibás meglátássorozat felülvizsgálása, és hogy ne csak az érkező határsértők emberi jogai iránt legyenek érzékenyek, hanem az állampolgárok jogai iránt is. Az állampolgárok joga az, hogy biztonságos országban élhessenek – hangoztatta.
Bakondi György kiemelte: a schengeni határok védelme nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is.
„Ezt a kötelességünket úgy teljesítjük, hogy egy fillér európai uniós forráshoz nem jutottunk hozzá, azaz magyar költségvetési forrásból őrizzük Európa külső határát” – fogalmazott.
A magyar történelemben van erre példa, most azonban a Nyugat nemhogy nem hálás ezért, hanem rendkívül súlyos pénzbírságot, napi kényszerítő bírságot szabott ki – mondta. A magyar államot arra próbálják rákényszeríteni, hogy „váljunk mi is egy vegyes összetételű társadalommá, engedjük be az illegális bevándorlókat” – jelentette ki.
Bakondi György szintén szerdán, az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában arról is beszélt, hogy az illegális migráció negatív hatásai elérték a politikai szintet: a legutóbbi választásokon a kormánypártok nagyon rosszul szerepeltek és ezért lépéskényszerbe kerültek.
Hozzátette: Németország és Hollandia, illetve számos más ország politikai vezetése rendszeresen hangsúlyozza, hogy a külső határokat őrizni kell, mert ez a belső biztonság alapja. Eközben 80 milliárdos bírságot szabnak ki Magyarországra, és napi kényszerítő bírságot is annak érdekében, hogy visszatérjünk ahhoz a megoldáshoz, amelyet 2015-ben már kipróbáltunk, amikor a beérkezőket megpróbáltuk táborokban elhelyezni – tette hozzá.
Azt szeretnék, hogy ne a kerítésnél tartóztassuk fel, hanem engedjük be az érkező illegális migránsokat, biztosítsunk lehetőséget az országban arra, hogy elbírálhassuk a menekültkérelmüket, ennek a jogorvoslati eljárását is – fűzte hozzá. A jogosultakat lássuk el menekültstátusszal, akik nem jogosultak, próbáljuk őket visszairányítani – közölte.
Mindkettőnek látható a nyugat-európai tapasztalata: a menekültstátuszt kapók integrálása sikertelen, nem tanulták meg a nyelvet, a szakmát, nem dolgoznak, a szociális ellátórendszert terhelik, és sokan közülük a bűnözésből élnek – jegyezte meg.
A menekültstátuszt nem kapók kiutasítása tíz esetből csak egyben sikeres, a fennmaradó kilenc illegálisan tartózkodik Európában. A legtöbb terrorcselekmény elkövetőjéről kiderül, hogy már ki kellett volna utasítani, csak nem sikerült a kiutasítás – tette hozzá.
Egy, a belső biztonságot súlyosan veszélyeztető rendszert szeretnének Magyarországon, amelynek a kudarca már bizonyos a nyugat-európai mindennapokban – fejtette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Szólt arról is, hogy a kormány tárgyal Brüsszellel a magyar határvédelmi kerítés költségeinek részbeni megtérítéséről. Ha ez nem sikerülne, akkor Magyarország készen áll pert indítani az Európai Bizottság ellen – tette hozzá.
Ezzel egy időben tárgyalások folynak a kiszabott bírságról és annak a lehetséges felülvizsgálatáról, illetve arról, amit Hollandia már elkezdett, hogy Magyarország is felmentését kéri a migrációs paktum megvalósítása alól – tájékoztatott. A paktumot megszavazók közül sokan csak a szavazás után döbbentek rá, amikor a végrehajtási szabályok kimunkálása zajlott, hogy tényleg mit is tartalmaz ez és mi lesz ennek a következménye – mondta.
Hozzátette: valamennyi fontos politikai kérdésben a magyar emberek érdekét tartják szem előtt. Az emberek a nemzeti konzultáció során és a szavazásnál is véleményt nyilvánítottak arról, hogy „mi legyen a sorsa az illegális migrációnak” – mondta, hozzátéve: ezért építettek kerítést és alakítottak ki határrendészeti rendszert, amely a belső biztonság alapja.
