MH/MTI
2024. szeptember 25. szerda. 14:36
Több régóta húzódó probléma is megnehezíti az Irán és a NAÜ közötti kapcsolatokat, többek között az, hogy Teherán nem engedi be az urándúsítás szakértőit az ellenőrző csoportba, és évek óta nem ad magyarázatot a be nem jelentett helyszíneken talált uránnyomokra.
Grossi az ENSZ-közgyűlés alkalmával megbeszélést folytatott Abbász Arakcsi iráni külügyminiszterrel, aki az egyik fő létrehozója volt a 2015-ös megállapodásnak, amely a nyugati szankciók feloldásáért cserébe korlátozta Irán urándúsítási képességét.
A NAÜ vezetője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: „azt látom, hogy (az irániak) kifejezett hajlandóságot mutatnak arra, hogy ismét értelmesebb módon tárgyaljanak velünk”.
Hangoztatta: szeretne gyorsan valódi előrelépést elérni az Iránnal folytatott megfelelő technikai megbeszélések helyreállításában, és célja, hogy októberben Teheránba utazzon, hogy találkozzon Maszúd Peszeskján iráni elnökkel.
„Természetesen most már tartalmat kell adnunk ennek a folyamatnak, mert nem a nulláról indulunk. Viszonylag elhúzódó folyamatunk volt anélkül, hogy válaszokat kaptunk volna néhány kérdésünkre” – mondta.
A NAÜ igazgatótanácsi határozatai, amelyekben Iránt sürgős együttműködésre szólították fel az uránnyomok vizsgálatában, és arra, hogy vonja vissza az ellenőrökkel szembeni akadályoztatást, nem hoztak változást. A negyedéves NAÜ-jelentések sem mutattak előrelépést ezen a téren, miközben előrehaladt Irán nukleáris programjának fejlesztése. A negyedév végére a NAÜ legutóbbi jelentései szerint Irán nyolc újabb korszerű IR–6 centrifuga telepítését fejezte be Fordóban, de nem indította be őket.
A nagyobb földalatti létesítményben, Natanzban, ahol a dúsítás akár ötszázalékos tisztaságú lehet, Irán 15 új, más fejlett modellekből álló kaszkádot helyezett üzembe.
„Irán tartotta a fejlesztés szabályos ütemét, anélkül, hogy az túlságosan felgyorsult volna, de ez folytatódik” – mondta Grossi, hozzátéve, hogy a fordói kaszkádok továbbra sem működnek.
Irán 2019 óta fokozta a nukleáris tevékenységet, miután Donald Trump akkori amerikai elnök felmondta az elődje, Barack Obama idején kötött nukleáris megállapodást (atomalku).
Irán 2015-ben írta alá az atomalkut, hivatalos nevén közös átfogó akciótervet (JCPOA), amelynek keretében a nyugati szankciók alóli mentességért cserébe visszafogta atomprogramját. Az Egyesült Államok azonban 2018 májusában kilépett a megállapodásból, és újból életbe léptette az Irán elleni korábbi szankciókat, amelyre Teherán válaszul visszavonta nukleáris tevékenységének a megállapodásban szereplő egyes korlátozásait.
Amikor a nukleáris tárgyalások újjáélesztésének kilátásairól kérdezték, Grossi azt mondta, hogy az előkészítő munkát most kell elkezdeni, azért, hogy a NAÜ tisztán lássa Irán tevékenységét, mivel az csökkentette az ügynökséggel való együttműködést.
„Úgy gondolom, más módon kell törekedni arra, hogy eredményeket érjünk el, mert a régi módon egyszerűen nem lehet továbbhaladni” – mondta. Hozzátette: az ügynökség aktívabb szerepvállalását szeretné elérni.