Ez derült ki az Alzheimer-kórral foglalkozó szövetség (AAIC) nemzetközi konferenciáján bemutatott tanulmány eredményeiből.
A vizsgálatban egészséges emberek és kognitív károsodásban, például Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedő betegek vettek részt. A kutatók speciális eszközök segítségével gyűjtöttek adatokat a résztvevők alvásáról és arról, hogy milyen pozíciókban szeretnek pihenni. A kutatók azt is rögzítették, hogy mennyi időt töltöttek az oldalukon, a hátukon és a hasukon alvással.
Az elemzés kimutatta, hogy a neurodegeneratív betegségekben szenvedők átlagosan két órával több időt aludtak háton a kontrollcsoporthoz képest. A tudósok szerint a háton alvás agyi egészségre gyakorolt állítólagos negatív hatásainak hátterében álló mechanizmusokat még nem lehet megállapítani.
A kutatók azt feltételezték, hogy az ilyen helyzetben való pihenés akadályozza a napközben felhalmozódott neurotoxinok, az agyi tevékenység úgynevezett salakanyagainak kiválasztási folyamatát. Ahogy öregszünk, ez a folyamat már lassul, és a háton fekvés súlyosbíthatja a helyzetet, mivel megakadályozza, hogy a vér elfolyjon az agyból.