A Dél-mississippi Egyetem, a Texas A&M Egyetem és az Indiana Egyetem kutatói 5932 ötvenéves vagy annál idősebb, enyhe kognitív károsodásban (MCI) szenvedő ember adatait vizsgálták, akiket nyolc éven át követtek nyomon telefonos interjúk és önbevallásos felmérések segítségével. A résztvevőket alacsony, közepes vagy magas szintre sorolták aszerint, hogy milyen gyakran vettek részt kognitívan stimuláló szabadidős tevékenységekben. Ez utóbbiakat elnevezték CSLA-nak, amely olyan tevékenységeket takar, mint az olvasás, az írás, a sakkhoz hasonló játékok és például a keresztrejtvényfejtés.
A magas szintű részvételt jelző csoport következetesen magasabb kognitív funkciószintet mutatott a vizsgálati időszak alatt, és a többi résztvevőhöz képest a korábbiakhoz hasonló szinten tartotta a kognitív funkciókat – mondta Junhyoung Kim, a Texas A&M University egészségügyi viselkedéskutatójának docense a ScienceAlert online tudományos portálnak.
A keresztrejtvényfejtésben rejlő erő
A kutatók szerint az ilyen tevékenységekben való, magas szintű részvétel előnyei több szempontból is következetesnek tekinthetőek, példáula :
- a memória,
- a figyelem és
- a kognitív feldolgozási sebesség tekintetében.
Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a standard kognitív tesztek alapján a „magas” csoportba tartozók jobban teljesítettek, mint a középső csoport tagjai, és a középső csoport statisztikailag szignifikáns szinten jobban teljesítettek, mint az alacsony csoport tagjai.
Bár a kognitív hanyatlást mindhárom csoportban megfigyelték a vizsgálati időszak alatt, a magas részvételi arányú csoportban a hanyatlás lassabb volt. Ez arra utal, hogy az elmét ébren tartó, rendszeres tevékenységek leküzdhetik az öregedés hatásait; legalábbis azoknál az embereknél, akiknél már enyhe kognitív károsodást diagnosztizáltak. A CSLA-tevékenység optimális szintje a legalább heti három, amely a kognitív funkciók optimális növekedését eredményezheti – írják a kutatók Journal of Cognitive Enhancement tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.
Hozzátették: ezek az eredmények arra utalnak, hogy a pozitív életmódbeli beavatkozásoknak (tehát nem gyógyszeres kezelésnek) kiemelten fontos szerepe van a kognitív funkciók előmozdításában és a kognitív hanyatlás megelőzésében.
Több korábbi tanulmány is összefüggést mutatott ki az agyat megterhelő tevékenységek, például a kirakós játék vagy a rejtvényfejtés és a kognitív hanyatlás elleni védelem között. A tudósok azonban emlékeztettek arra, hogy bár ez a kutatás nem elég részletes ahhoz, hogy bizonyítsa az ok-okozati összefüggést, de elképzelhető, hogy az agy „edzése” segít formában tartani az elmét.
