Nagy Áron
2024. szeptember 26. csütörtök. 10:07
Frissítve: 2024. szeptember 26. 10:19
Az MNB tájékoztatása szerint az infláció szeptemberben tovább csökkent, októberben viszont lehet egy kis emelkedés, így jön ki az éves 4 százalék fölötti érték. Jövőre azonban újraindul a dezinflációs trend, és fenntarthatóan elérjük a 3 százalékos célt.
Az idei évben a mezőgazdaság és az ipar gyenge teljesítménye, valamint a vártnál kedvezőtlenebbül alakuló beruházások lassítják a növekedést. Ennek megfelelően az MNB 1,0-1,8 százalékra módosította az idei prognózisát. A 2025-ös előrejelzés szerint jövőre 2,7-3,7, míg 2026-ban 3,5-4,5 százalékkal nőhet a GDP.
A beszámoló alapján az ipart az export lejtmenet, a nyugati konjunktúra romlása sújtja. Ám az építőipar a jelek szerint túljutott a mélyponton.
Ha megvalósult volna az a növekedési pálya, amit a jegybank a nyár elején jósolt, akkor a jövő évi kilátások az áthúzódó hatások miatt 0,7-0,8 százalékkal lehetne magasabb.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a hiánycsökkentő intézkedések támogatják az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélok elérhetőségét.
Érdekes, hogy a reálbérek nőttek, a foglalkoztatás csúcson van, a kiskereskedelmi forgalom adatain viszont ez nem látszik. A jegybank elemzése szerint azonban a „nagykép” pozitívabb: az történt, hogy a tartós fogyasztási cikkek irányába terelődött át a kereslet. Ez egyébként hasonló például a lengyel trendekhez.
A következő években évente átlagosan 50 ezer fővel fog csökkenni a munkaképes korú lakosság, ez magyarázza, hogy a gyenge konjunktúra ellenére csúcson van a foglalkoztatottság: a cégek nem bocsátanak el senkit, mivel egyre nehezebb lesz pótolni a későbbiek során.
Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a felmérések szerint a cégek egyre ritkábban nevezik meg a munkaerőhiányt a növekedésüket gátló tényezőként, és nem is nagyon írnak ki új álláshelyeket. Vagyis csökken a „felvételi” verseny, ami a bérindex lassulását eredményezi.
