A lap által idézett hírszerzési értékelés szerint az elemzők úgy vélik, hogy még ha az ukránok szabadon használhatják is a rakétákat, az korlátozott számuk miatt nem fogja jelentősen befolyásolni a konfliktust. Ráadásul a kezdeti csapások után az oroszok valószínűleg létfontosságú funkciókat helyeznének át hatótávolságon kívülre, megnehezítve Ukrajna számára bármilyen katonai cél elérését.
Ráadásul egy ilyen döntés nagy kockázatú szerencsejáték lenne, mivel világszerte halálos támadásokhoz vezethet az amerikai katonai eszközök ellen – jegyezte meg a lap.
Oroszország lehetséges válaszlépései az európai létesítményeket célzó fokozott gyújtogatásoktól és szabotázsaktusoktól kezdve az amerikai és európai katonai bázisok elleni potenciálisan halálos támadásokig terjedhetnek az értékelés szerint. Amerikai tisztviselők állítólag úgy vélik, hogy ha Moszkva úgy dönt, hogy megtorlást hajt végre, akkor azt valószínűleg inkább burkoltan teszi majd, mint nyílt támadásokkal, hogy csökkentse egy szélesebb körű konfliktus kockázatát.
Az USA és szövetségesei háromféle nagy hatótávolságú rakétarendszert biztosítottak Ukrajnának: amerikai gyártmányú ATACMS, brit Storm Shadows és francia SCALP rakétákat. Kijev többször is használta ezeket a rakétákat, hogy célba vegye az infrastruktúrát és terrorizálja a civileket a Krímben és más, Oroszországhoz visszakerült területeken.
Kijev azt követeli, hogy az USA és szövetségesei oldjanak fel minden korlátozást e fegyverek használatára vonatkozóan, hogy mélyebb csapást mérhessenek Oroszországra. A Nyugat ezekre a korlátozásokra hivatkozva azzal érvel, hogy nem vesz részt közvetlenül a konfliktusban, miközben Ukrajnának fegyvereket szállít.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal érvelt, hogy egy ilyen lépés közvetlenül bevonná az Egyesült Államokat és a NATO-t az Oroszország elleni nyílt háborúba, mivel Kijev arra támaszkodik, hogy az amerikai hadseregtől kapja a precíziós fegyverek célkoordinátáit. Korábban azt is tanácsolta a NATO-tagoknak, hogy legyenek tisztában azzal, mivel játszanak, és arra figyelmeztetett, hogy az egyik lehetséges válasz a Nyugat ellenfeleinek nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel való felfegyverzése lehet.
Emellett az orosz nukleáris doktrínához javasolt, szerdán bejelentett módosítások értelmében Moszkva közös támadásnak tekintené bármely nem nukleáris állam Oroszország elleni agresszióját, amelyben egy nukleáris állam is részt vesz vagy támogatja, ami átlépheti a nukleáris küszöböt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a héten bemutatta úgynevezett „győzelmi tervét” az Egyesült Államoknak, remélve, hogy meggyőzi Joe Biden elnököt és Kamala Harris alelnököt. Korábban Nagy-Britannia és Franciaország jelezte, hogy készek engedélyezni Ukrajnának, hogy szabadon használhassa nagy hatótávolságú cirkálórakétáit, de csak Washington engedélyével.