„A kardiovaszkuláris megbetegedések a népbetegségek közül is a leggyakoribbnak számítanak, és ezek a vezető halálokok nemcsak Magyarországon, de az Európai Unióban és világszerte is” – olvasható a semmelweis.hu-n
Járjon gyakran orvoshoz!
Fontos, hogy negyvenéves kor felett legalább évente egyszer keresse fel a háziorvosát. Néhány egyszerű szűrővizsgálattal ugyanis könnyen megállapítható, hogy növekedett-e a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata.
Mivel az életkor előrehaladtával exponenciálisan nő a különböző szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának a kockázata, negyvenéves kor felett évente egyszer akkor is keressük fel a háziorvosunkat egy alapszintű szűrővizsgálat elvégzése érdekében, ha teljesen egészségesnek érezzük magunkat! Egy egyszerű vérnyomásmérés és laborvizsgálat – utóbbin belül elsősorban a koleszterin-, triglicerid- és vércukorszint vizsgálata – már jelezheti a kardiovaszkuláris betegség kialakulásának kockázatát” – hívta fel a figyelmet dr. Merkely Béla, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója, a Semmelweis Egyetem rektora.
Figyeljen a helyes életmódra!
Tudta, hogy minden 10 kilogrammos súlyfelesleg 20 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát? Vagy azt, hogy túlsúly esetén már 5-10 százaléknyi fogyás is csökkenti ezt a rizikót? Az életmódhoz kapcsolódó egyik legfontosabb tényező tehát az optimális testsúly, amelynek eléréséhez a szívbarát étrend és a rendszeres mozgás egyaránt fontos.
Kevesen tudják, pedig tény, hogy a fogágybetegségek is növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A fogínyvérzés ugyanis bejutási lehetőséget biztosít a véráramba a szájüregben található kórokozóknak. Az is kiderült már, hogy a szívbelhártya-gyulladások legnagyobb része a nem megfelelő szájhigiéné miatt alakul ki.
Kerülje a stresszt!
„A feszültséggel teli életmód, a mindennapos stressz egyértelmű rizikófaktora az infarktus kialakulásának, több mint 50 százalékkal fokozhatja a kockázatot. A külső tényezők hatását nehéz kivédeni, ugyanakkor a harmonikus családi háttér és a jó munkahely védőburkot jelent. A szív egészségének megőrzése tehát a megfelelő pár és pálya kiválasztásánál kezdődik” – mutatott rá dr. Merkely Béla.
Infarktus után vagy szívbetegként is fontos a gyógyszer!
Felmérések szerint az infarktuson átesett betegek fele egy évvel később már nem váltja ki azokat a gyógyszereket, amelyeket egyébként élethosszig szednie kellene. Pedig a ma rendelkezésre álló gyógyszerek helyes alkalmazásával a töredékére szorítható vissza egy újabb kardiovaszkuláris esemény – például infarktus – kockázata.
Legyünk tisztában a genetikai faktorokkal!
„Bár a nem megfelelő életmód miatt kialakuló szívbetegségek jóval gyakoribbak, az örökletes szívbetegségek is körülbelül minden 200. embert érintenek Magyarországon. A szívelégtelenségnek és szívizom-betegségeknek is vannak olyan formái, amelyek családi halmozódást mutatnak, de erre az érbetegségnél is vannak példák (pl. Marfan-szindróma). Van családi hajlam a szélsőségesen magas koleszterinszinttel kapcsolatban is: a familiáris hiperkoleszterinémia (FH) egy genetikus, örökletes rendellenesség, amely akár már fiatal korban infarktushoz vezethet” – olvasható a közleményben.
Kezdjen el genetikai háttérre gyanakodni, ha a családban már többen is infarktust kaptak fiatal korukban! Ilyen esetben érdemes mielőbb kardiológushoz fordulni, és speciális szűréseket végeztetni. Amennyiben igazolódik a genetikai háttér, akkor pedig kiemelten fontos az életmódbeli tanácsok betartása, valamint a rendszeres orvosi kontroll.
