Az evészavarok súlyos mentális állapotot jeleznek, és különféle egészségügyi szövődmények, valamint az öngyilkosság fokozott kockázatával járnak.
A táplálkozási zavarok kialakulásának okai
Az evészavar általában több tényező vagy esemény együttes hatására alakul ki, mint például alacsony önbecsülés, családi, párkapcsolati, iskolai, munkahelyi problémák, túlzó elvárások, szexualitással kapcsolatos aggodalmak, érzelmi bántalmazás, illetve traumatikus események, vagy hosszan tartó betegségek, de a kutatások szerint a gének és a környezet is fontos szerepet játszanak kialakulásukban.
A testképpel kapcsolatos problémákhoz és szövődményes táplálkozási zavarokhoz hozzájárulhat az is, hogy a média gyakran irreális szépségideálokat mutat, melyeket a fiatalok követni szeretnének, emiatt fokozott elvárásaik vannak önmagukkal szemben.
A táplálkozási zavarok típusai
Az étkezési zavarok leggyakoribb típusai:
- anorexia nervosa,
- bulimia nervosa,
- falászavar,
- izomdiszmorfia,
- orthorexia nervosa,
- testzsírfóbia,
- purgáló zavar.
Anorexia nervosa
Az anorexia nervosa 90 százalékban a nőket érinti, általában 14-18 év között jelenik meg. A betegek legfőbb életcéljává a vékonyság válik, rettegnek a kövérségtől, az alakjuk feletti kontroll elvesztésétől. Egyre vékonyabbak szeretnének lenni, ezért gyakran életveszélyesen lefogynak.
Az éhezés miatt gondolataik folyamatosan az evésen járnak. Gyakran torz testképük van, és kövérnek látják magukat – a testképzavar csak a saját testre vonatkozik, mások alakját jól meg tudják ítélni.
A betegség legfőbb jellemzői:
- pszichés és hangulati problémák;
- depresszió, szorongás;
- alacsony önértékelés;
- alvászavarok (pl. álmatlanság);
- menstruáció elmaradása;
- alacsony testhőmérséklet és vérnyomás;
- lassú szívverés (bradycardia);
- csontritkulás;
- anyagcsere- és elektrolit-háztartás felborulása;
- szívritmusproblémák,
- cserepes, repedezett bőr;
- vékony, töredezett körmök.
Bulimia nervosa
A bulimia 90 százalékban a nőket érinti, és 15-21 éves kor között fordul elő a leginkább. Depresszió, szorongás áll a háttérben. A betegek falási rohamokban szenvednek, jellemző, hogy evés közben minden önuralmukat elveszítik: sem abbahagyni nem tudják, sem megválogatni az ételt. A falási rohamok után bűntudat, undor lép fel, és a hízást különböző módszerekkel (önhánytatással, hashajtókkal, vízhajtókkal) igyekeznek elkerülni.
A betegség súlyosságának mértéke a kompenzáló viselkedések gyakoriságával állapítható meg:
- enyhe: hetente átlagosan 1-3 alkalom;
- mérsékelten súlyos: hetente átlagosan 4-7 alkalom;
- súlyos: hetente átlagosan 8-13 alkalom;
- extrém: hetente 14 vagy több alkalom.
Falászavar
A falászavart (Binge Eating Disorder, BED) a bulimiához hasonlóan falásrohamok jellemzik, a betegek gyakran nagyon nagy mennyiségű ételt fogyasztanak, még akkor is, ha nem éhesek. A túlevés után szégyent és bűntudatot éreznek, ezért diétáznak, böjtölnek, viszont nem jellemzőek rájuk a súlycsökkentő manipulációk (önhánytatás, hashajtózás). A betegek általában túlsúlyosak.
Izomdiszmorfia
Izomdiszmorfiában (testedzésfüggőség) a testképzavar fordított: az izmos, általában anabolikus szteroidot szedő testépítő férfi túlságosan soványnak tartja magát („Schwarzenegger-ideál”).
Orthorexia nervosa
Az orthorexiában szenvedők betegesen ragaszkodnak az egészséges táplálkozáshoz, a tökéletes testi egészség elérésére és megtartására törekednek. Az ételekhez speciális érzelmeket társítanak, például: veszélyes, mesterséges, egészséges. Ha a beteg nem talál egészségesnek tartható ételt, koplalni is hajlandó, hogy ne kelljen „tisztátalan” ételt fogyasztania.
Testzsírfóbia
A testzsírfóbia (testépítő típusú evészavar) a testösszetétel megítélési módjának zavara. Az egyén fél attól, hogy a zsírtömege megnő, vagy attól, hogy veszít az izomtömegéből, még akkor is, ha a test zsírtömege a normál szint alatt van, vagy ha az izomtömege átlag fölötti. Mereven ragaszkodik egyfajta szigorú étrendhez, még akkor is, ha az a társas kapcsolataira, programjaira negatív hatással van.
Purgáló zavar
Purgáló zavar esetén a betegnél nincs falásroham, sosem esznek sokat látványosan, inkább többször keveset, de jellemző rájuk az önhánytatás és a hashajtózás vagy beöntések alkalmazása.
A táplálkozási zavarok tünetei
Sok evészavaros személy egészségesnek látszik, mégis súlyos beteg lehet. Az evészavarok felfoghatók szenvedélybetegségként is: az anorexia például soványságszenvedélynek, a bulimia evési szenvedélynek.
Az étkezési rendellenességekhez kapcsolódó viselkedések az alábbiak lehetnek:
- fogyókúra, szigorú diéta;
- ételek felhalmozása;
- önhánytatás vagy hashajtók használata (gyakran étkezés közben vagy után);
- túlzott testmozgás (ha nem tud edzeni, az érintett szorong);
- társadalmi visszavonulás (az evéssel járó társadalmi események és helyzetek kerülése);
- összpontosítás a test alakjára és súlyára;
- változás az öltözködési stílusban (pl. bő ruhák viselése).
Az evészavar fizikai jelei lehetnek:
- súlyváltozás (a súly ingadozása vagy gyors fogyás);
- menstruációs ciklus zavara;
- állandó fáradtságérzés;
- érzékenység a hideg időjárásra;
- koncentrációs problémák, a racionális gondolkodás hiánya.
Az evészavar érzelmi jelei lehetnek:
- test kinézetével, testsúllyal kapcsolatos megszállottság;
- alacsony önértékelés, negatív testkép;
- negatív érzelmek (szorongás, depresszió, ingerlékenység);
- bűntudat az étkezéssel kapcsolatban.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha úgy gondolja, hogy evészavarban szenved, kérjen segítséget háziorvosától, aki gondoskodni fog a szakrendelésre történő beutalásról.
Sokat segíthet, ha beszél valakivel, akiben megbízik, például egy közeli barátjával vagy családtagjával.
A táplálkozási zavarok diagnosztizálása
A táplálkozási zavarok károsíthatják a szervezetet, ezért az orvos először fizikai vizsgálatokat végez: ellenőrzi a magasságot, testsúlyt, vérnyomást, pulzust, testhőmérsékletet, tüdőfunkciókat, illetve szükség lehet vér- és vizeletvizsgálatra.
Az eredménytől függően pszichológus vagy pszichiáter bevonására is szükség lehet a vizsgálatok során.
A táplálkozási zavarok kezelése
Korai felismerés és beavatkozás esetén lehetséges az evészavarból való teljes felépülés. A kezelés mielőbbi megkezdése fontos, mert hosszú távú, súlyos egészségügyi következményei lehetnek a krónikus étkezési rendellenességeknek.
Az evészavarok kezelése komplex tervet igényel, amelyben részt vehet a kezelőorvoson kívül pszichológus és dietetikus is, mert a tartós gyógyuláshoz fel kell tárni a pszichés problémákat, például pszichoterápiával, felvilágosító programokkal.
A kezelési formát a tünetek súlyosságának megfelelően kell megválasztani:
- enyhe esetekben: tanácsadás és önsegítő kézikönyvek;
- mérsékelten súlyos kórképek esetén: ambuláns csoport- vagy családterápia;
- súlyos zavarok esetén: kórházi gyógyszeres kezelés, intenzív pszichoterápia.
Tartósan fennálló, visszatérő lelki gondok esetén háziorvosától is kérhet segítséget ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő szakembert, vagy hívhatja a 0–24 órás, ingyenesen elérhető Lelki Elsősegély Szolgálatot is a 116-123-as számon.
A lelkisegély-szolgálat munkatársai krízishelyzetekben és tanácsadás céljából is rendelkezésre állnak. Ha úgy érzi, hogy szakorvosi segítségre van szüksége, keresse fel a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelőt.
