A régi reklámszöveg (hat hét hit és hat) szerint hinnünk kellene Donald Trump győzelmében, amelyre igazából már nem is egészen hat hét múlva akár sor is kerülhet. De vajon mitől is függ ez a győzelem, és legfőképpen mit jelent Amerika és a világ számára?
Az amerikai elnökválasztásoknak általában nincs igazi tétje, hisz a valóságos hatalom a globális birodalmi Amerika intézményi szintjén „lakozik” (ezt szokás deep state-nek, vagyis mélyállamnak nevezni) és az elnök csak a mélyállam felől érkező utasítások végrehajtója, vagyis inkább „leadminisztrálója”, azért is beszél a köznyelv „adminisztrációról”. Most azonban kicsit más a helyzet. A globális Amerika birodalma hanyatlásának végső szakaszába érkezett. Ennek egyik szimbolikus megjelenítője, hogy összes adóssága már nagyobb, mint az egész vagyona. Ráadásul mindezt békeidőben halmozta fel, és úgy, hogy a kereskedelem, a pénz, a média és persze a katonai ütőerő segítségével az egész világra rákényszerítheti hatalomgazdasági hidraulikájának szivattyúit.
A birodalom és annak uralmi szerveződése, a deep state azért kényszerül permanens világháborút folytatni, valójában most már az egész világ ellen, hisz a megfélemlített és/vagy elhülyített vazallusállamain kívül már mindenki vonakodik támogatni, mert a szó szoros értelmében bármilyen áron, de meg kell szereznie azokat az erőforrásokat, amelyekkel – no nem a rendet, de – legalább a rend (a világrend) látszatát fenn tudja tartani. Az adósság visszafizetése nem is értelmezhető, ekkora adósságot egyszerűen nem lehet visszafizetni, így az egyetlen lehetőség, hogy pénzfegyverekkel és katonai fenyegetéssel vagy az adósságok ingyenes megfinanszírozására kényszeríti a világot, vagy egyszerűen elinflálja, és ezt az inflációt „szétteríti” a világban. Ennek volt főpróbája a „csinált” világjárvány, majd a háborúra hivatkozva a 2023-as inflációs hullám.
Első látásra akár logikusnak is látszódna, hogy ja, kérem, háború van, a háború hisztériás pszichózist teremt, amely egekbe emeli az árakat, nincs itt semmi látnivaló. Csakhogy az összefüggés pont fordított. A birodalmi tőzsdéken az olyan globális hatalomgazdasági óriások, mint az Apple, az Alphabet, az Amazon, a Microsoft részvényeiben van az amerikai felső középosztály gigantikus vagyona, de ez nem más, mint „levegő”. Az a hazug ígéret, amely azon a feltételezésen nyugszik, hogy a világ úgyis megfinanszírozza ezt a, nagyjából százezermilliárd dollárnyi „levegő pénzt”, mert kénytelen elhinni, hogy emögött valóságos teljesítmény van. Illetlen dolog felhívni a figyelmet arra, hogy például a S&P 500- index most már másfél évtizede több mint háromszor olyan gyorsan emelkedik, mint az Egyesült Államok valóságos gazdasági teljesítménye. Ez a „csekély”, százezermilliárd dolláros „többlet” csupán hatalomgazdasági ígéret, amelynek „alapját” a még meglévő pénzfegyver és a katonai ütőerő gátlástalan használata jelenti. A 2023-as trükksorozat tehát fordított logikával működött. A semmiből inflációt kellett gerjeszteni, hogy az ettől megrettent világ azonnal amerikai birodalmi részvényekbe „meneküljön”, megfinanszírozva ezzel ezt az amerikai felső középosztályt, amely egy kissé ingerült lenne, ha rá kellene döbbennie, hogy amit saját, gyorsan gyarapodó vagyonának hisz, az az összeomlóban lévő birodalom kétségbeesett, hazug ígérete csupán.
A világháború – az első az „ukrán front”, a második a Közel-Keleten és a harmadik a Távol-Keleten – inkább következmény, ürügy és hivatkozási alap, plusz a folyamatos kifosztáshoz szükséges „lőtér”.
A nemzetállam Amerika alsóbb osztályai még kevésbé tudnak arról, hogy az a reálbér, amelyet kapnak, és amelyet felháborítóan alacsonynak éreznek, az a globális birodalmi extraprofit egy részének kényszerű „átcsorgatása” nyomán még mindig sokkal magasabb, mint amennyi a normál piacgazdasági logika alapján járna. Azt talán nem kell bizonygatni, hogy ez az előbbi frusztrációval összekapcsolódva olyan polgárháborús gyúanyag, amely az egyébként is széthullóban lévő, úgynevezett „amerikai társadalmat” – amely mindig is csak egy spekulatív feltételezés volt, és amelyet kifelé egy globális katonai diktatúra, befelé pedig egy brutális rendőrállam tart össze ideiglenesen – szétrobbantaná.
Ezt a képtelen helyzetet kellene Donald Trumpnak úgy uralnia, hogy érthetően elbeszéli e helyzet lényegét, megoldást is javasol, de úgy, hogy az nem fokozza, hanem lecsillapítja az egyre mélyülő világháborús örvényeket. Nos, ez az, ami egyelőre megoldhatatlannak látszik, és a szó szoros értelmében csodának kell történnie ahhoz, hogy sikerüljön. Trump ezzel kapcsolatos narratívái óvatosak, és a „nép” felé mindezt úgy próbálja eladni, hogy éppenhogy a világ az „ingyenélő”, aki a jó szándékú „szelíd óriás” Amerikán „élősködik”, de majd ő „rendet tesz” a világban. És persze a világháború mindhárom frontján szintén meg kellene tudni magyarázni, hogy a birodalmi mélyállam azért folytat permanens háborút az egész világ ellen, hogy ezt a rogyadozó hazugságépítményt fenntartsa.
Ám a jelek szerint Donald Trumpnak és szellemi holdudvarának vagy arról sincs fogalma, hogy mi a valóság, vagy erről ugyan van, de hogy létezik-e egyáltalán „megoldás”, arról aligha. Azzal talán tisztában vannak, hogy egészen eredeti szellemi teljesítmény nélkül nincs esélyük. Az egész világrendet kellene gyökeresen megváltoztatni az amerikai birodalmi hatalmi komplexummal, sőt részben akár talán a birodalomkiválasztó hatalommal szembefordulva. Ehhez azonban egy eddig példátlan mélységű s dimenziójú globális egyezségre volna szükség, amely egyelőre értelmezhetetlennek látszik.
A szerző közgazdász
