Régóta ismert tény, hogy egyes műanyag eszközök rákkeltő, hormonháztartást megzavaró, májkárosító vagy asztmás betegséget okozó összetevőket tartalmazhatnak, mégis gyakran használjuk ezeket ételeink-italaink tárolására, sőt, melegítésére is. Természetesen nem minden műanyag edény készül mérgező anyagból: ezek többségén található egy háromszögbe rajzolt szám, amely megmutatja, mennyire veszélyes az egészségünkre az adott tárgy.
A típusokat hét csoportba sorolják. Van, amelyeket újrahasznosíthatjuk, másokat nem, és akad olyan, amelyet biztonsággal használhatunk többször is. De van olyan is, amelyet egyszer sem érdemes élelmiszerek közelében alkalmazni.
- 1: ezt a számot látjuk például a PET-palackokon. Ezeket nem javasolt újratölteni és újrahasználni, ugyanis sérülés és hő hatására káros anyagok oldódhatnak ki belőlük, amelyek veszélyeztetik egészségünket.
- 2, 4, 5: ezek polietilén- és polipropilén-termékek, amelyek biztonságosan használhatóak még élelmiszerek közelében, a konyhában is.
- 3: ez a PVC, amelynek alkalmazását már betiltották Európában például gyerekjátékok készítéséhez, viszont palackokhoz, különböző háztartási termékekhez még használják. Érdemes kerülni, ugyanis ismert rákkeltő és hormonháztartást befolyásoló hatása is van.
- 6: PS, polisztirol, amellyel szintén találkozhatunk a konyhában, például a habszivacstálcákban. Szintén kerülhet belőle káros anyag a szervezetünkbe, ezért jobb, ha kerüljük.
- 7: az other avagy egyéb műanyagok kerülnek ebbe a csoportba. Mivel a BPA-termékeket is ebbe a kategóriába sorolják, ilyen besorolású műanyag ne érintkezzen inkább élelmiszerrel.
Azok a fajták tehát, amelyek veszélyesek az egészségünkre nézve – a 3-as, a 6-os, a 7-es, illetve az 1-es, ha többször használjuk. Kisgyermekes háztartásban érdemes a konyhán kívül a gyerekszobát is átnézni, és kidobni azokat a játékokat, amelyeket a kicsik rágcsálhatnak.
A BPA-t, vagyis a biszfenol A-t a 19. század végén fedezték fel, de csak ötven évvel később kezdték el a műanyaggyártásban alkalmazni. Az ezredforduló után az egyik legnagyobb mennyiségben előállított vegyületté vált, de hamarosan kiderült, hogy többféle betegség kialakulásáért is felelőssé tehető: például prosztata- és a mellrák, cukorbetegség, pajzsmirigyzavar, különféle szívbetegségek, asztma. De okozhat hormonális zavart, korai serdülést, agyi fejlődési rendellensséget, viselkedési zavart, elhízást és meddőséget is.
Az anyag veszélyessége abban rejlik, hogy nem látványosan és gyorsan hat, hanem lassan és folyamatosan fejti ki mérgező hatását, amelynek következményei csak később jelentkeznek.
