Az államtitkár közölte, hogy a nemzetközi energiaválság hatására az Európai Unió egységes feltöltési célértéket írt elő a földfelszín alatti gáztárolókkal rendelkező tagállamok számára, jelenleg az elvárt szint 90 százalék, tavaly és idén ezt már szeptember első napjaira teljesítették.
Hozzátette, hogy a legutóbbi fűtési szezonban valamivel több, mint 5,7 milliárd köbméter földgázt használt fel az ország, ezt a mennyiséget idén már az ősz elejére betöltötték a tárolókba.
Az időarányos adatok alapján könnyen előfordulhat, hogy 2024-ben a teljes földgázfogyasztás 8 milliárd köbméter alatt marad – közölte az államtitkár, hozzáfűzve, hogy a jelenleg hatmilliárd köbmétert kitevő tartalék így az éves felhasználás mintegy háromnegyedét fedezheti.
„A magyar családok ráadásul hosszú ideje Európában a legolcsóbban jutnak gáz mellett áramhoz is. A rezsicsökkentésnek köszönhető, hogy egy idei kutatás szerint a magyar háztartások számára okozza a legkisebb nehézséget otthonaik melegen tartása. A hazai válaszadóknak mindössze hét százaléka jelezte, hogy nem tudja megfelelően fűteni a lakását, ez utcahosszal a legkedvezőbb arány az uniós tagállamokban” – fogalmazott Steiner Attila.
Megjegyeztem, hogy az ukrajnai háború kezdete óta mindig megkaptuk a hosszú távú szerződésben lekötött mennyiségeket az orosz gázból. Bár a hírek szerint Ukrajna a tranzit korlátozására, akár teljes leállítására készül, a hazai fogyasztók ebből várhatóan nem sokat éreznek meg. A földgáz túlnyomó hányada ugyanis már most sem keleti szomszédunkon át, hanem délről érkezik Magyarországra – mondta a lapnak.
Úgy folytatta, hogy nem szabad megfeledkezni a belföldi kitermelésről, amely a hazai igények mintegy ötödét fedezi, a már működő lelőhelyeken túl az MVM Csoport két projektben új gázmezőket tárt fel az Alföldön.
A békési Sarkad és a Hajdú-Bihar vármegyei Berettyóújfalu térségében már a tizedik kutat fúrják. A felüket mostanra termelésbe állították, földgázból több mint 100 millió köbméternyit hoztak felszínre belőlük. Az Energiaügyi Minisztérium öt év szünet után hirdetett újabb koncessziós eljárásokat szénhidrogén-kutatására és -kitermelésére nyolc területen – részletezte az államtitkár.
A hazai üzemanyagárak közben a régiós átlag körül alakulnak. A paksi atomerőmű pedig több évre elegendő tartalékot halmozott fel a szintén orosz fűtőanyagból. „Mindezeken túl természetesen dolgozunk azon, hogy a hagyományos energiahordozókat minél nagyobb arányban megújulókkal váltsuk fel, alternatív forrásokat és útvonalakat találjunk a meglévők mellé az energiaimporthoz” – mondta.
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy elképesztő ütemű felfutást élünk meg a napenergia hasznosításának terjedésében Magyarországon, a korábbi stratégiai dokumentumok 2030-ra célozták meg a hat gigawattnyi napelemes összteljesítményt.
„Idén nemcsak ezt értük el, hanem már hét gigawatt felett járunk. Tavalyelőtt és tavaly már egy gigawattot meghaladó gyarapodást hoztunk össze, ez a világon csak 20-30 országnak sikerült. Az elmúlt öt évben a magyar bővülés a harmadik legnagyobb volt az Európai Unióban. Háztartási méretű kiserőművekből előzőleg a következő évtized elejére vártak 200 ezer darabot, jelenleg már több mint 280 ezer üzemel belőlük” – fejtette ki Steiner Attila.
Ennek kedvező hatásai között megemlítette, hogy a zöldenergia tiszta és olcsó, majd hatalmas sikernek nevezte, hogy a napenergia aránya a magyar áramtermelésben 2023-ban a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb volt.
Steiner Attila szerint a megújuló energiaforrások térnyerése érdemben elősegítette azt is, hogy a szintén 2030-ra szóló klímavállalást, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentését az előzetes adat szerint tavaly felülmúlta Magyarország.
„Ezen felbuzdulva a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímatervben már megfelezni tervezzük a kibocsátást az 1990-es bázisértékhez képest a következő évtized kezdetére” – fűzte hozzá.
Megjegyezte, hogy ha borús az ég, beesteledik, szélcsend van, akkor szinte teljesen kiesnek a rendszerből az időjárásfüggő energiaforrások; teljesítményüket hagyományos erőművekkel vagy külföldről kell pótolni, sokszor igen költségesen. A rengeteg kisebb teljesítményű erőmű kezelése, termelésük befogadása igencsak próbára teszi az áramhálózatokat – mondta.
„Ezért is dolgozunk nagy erőkkel a zöldenergia tárolásának elterjesztésén. A futó programokban több mint 230 milliárd forintot fordítunk erre, és újabb kiírások állnak előkészítés alatt. Már több mint 20 ezer család támogatásáról született döntés a Napenergia Plusz Programban. A 30 milliárd forintos nyári keretemelés révén számuk végül akár 25 ezer felett is alakulhat majd” – közölte az államtitkár.
Kiemelte, hogy az ipari energiatárolók kapacitását két év alatt a hússzorosára növelheti a vállalatokat beruházási forrással és bevételkompenzációval is ösztönző pályázat.
A nyáron befejeződtek a szivattyús energiatározók alkalmas helyszínének vizsgálatát megalapozó terepmunkák, és még idén megvalósíthatósági tanulmány készül a világszerte bevált megoldás magyarországi alkalmazhatóságáról – áll az interjúban.
