MH
2024. október 2. szerda. 5:02
Macron februárban vetette fel először annak lehetőségét, hogy a NATO csapatokat vezényeljen Ukrajnába, de jelentős ellenállásba ütközött az Egyesült Államok vezette katonai szövetség többi tagja részéről.
Egy, a német Berliner Zeitungnak adott, kedden megjelent interjújában Haddad kijelentette, hogy „Macron elnök azt mondta, hogy nem szabad kizárni semmit, és ez változatlanul áll”. A Nyugatnak „különösen a kiképzési missziókat kellene megfontolnia” – tette hozzá a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy tart-e a konfliktus esetleges eszkalálódásától, amennyiben ez a forgatókönyv megvalósulna, Haddad azzal vádolta Oroszországot, hogy elzárkózik minden diplomáciai rendezési kísérlet elől. „Abba kellene hagynunk a vörös vonalak meghúzását magunk számára, és arra kellene törekednünk, hogy elfogadjuk azt, amit stratégiai kétértelműségnek nevezünk” – hangsúlyozta.
A miniszter azt is támogatta, hogy Kijev engedélyezze a nyugatról szállított nagy hatótávolságú rakéták használatát mélyen Oroszországon belüli célpontok eltalálására.
Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) júliusban arról számolt be, hogy Franciaország korábban azt fontolgatta, hogy mintegy 2000 katonát küld Ukrajnába.
Macron júniusban újságíróknak nyilatkozva elárulta, hogy Párizs egy olyan koalíció létrehozásán dolgozik, amely megkönnyítené katonai kiképzők bevetését a kijevi rezsim megsegítésére. Ugyanakkor azt állította, hogy „nem áll háborúban Oroszországgal”, és hogy Franciaország „nem akar eszkalációt”.
Májusban Nicolas Sarkozy volt francia elnök bírálta Macron esetleges csapaterősítéssel kapcsolatos megjegyzéseit, arra figyelmeztetve, hogy az ilyen „stratégiai kétértelműség megteremtheti a katasztrofális robbanás feltételeit”.
Június folyamán Margarita Robles spanyol védelmi miniszter és Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes is felszólalt a francia elnök elképzelése ellen.
Ugyanebben az időben a Politico névtelenül nyilatkozó tisztviselőkre hivatkozva azt állította, hogy Joe Biden amerikai elnök a konfliktus eszkalálódásától való aggodalmak miatt blokkolta Macron elnök javaslatát, miszerint nyugati kiképzőket küldjenek Ukrajnába.
Olaf Scholz német kancellár is többször hangot adott a NATO-csapatok Ukrajnába küldése ellen.
Még májusban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „nagyon veszélyesnek” minősítette Macron retorikáját, Vlagyimir Putyin elnök pedig arra figyelmeztetett, hogy a nyugati erők Ukrajnába vezénylése „súlyos konfliktust okozhat Európában, és globális háborúhoz vezethet”.
