MH/MTI
2024. október 2. szerda. 11:17
A felmérésben – amely szeptember 16–18-án készült ezer felnőtt megkérdezésével – az áll, hogy nyolc évvel a kötelező betelepítési kvótákat politikai értelemben egységesen elutasító országos népszavazás után Brüsszel még mindig ugyanúgy akarja a migrációt menedzselni: új néven, de a régi eszközrendszert alkalmazva erőltetné rá olyan tagállamokra a bevándorláspárti politikáját, amelyek már kilenc éve védik saját maguk és Európa határait.
Magyarország a migrációs válság kirobbanása óta az illegális bevándorlás megfékezése és az európai lakosság biztonságának garantálása mellett foglal állást – tették hozzá, azzal együtt, hogy ezzel szemben a brüsszeli döntéshozók a korlátlan befogadás kultúráját propagálták, melynek eredményeként a terrorizmus a nyugat-európai hétköznapok részévé vált.
Úgy folytatták, hogy Németország éppen ezért kénytelen volt a határain átmenetileg ellenőrzést bevezetni, de Berlin nincs egyedül, ugyanis csak idén további tíz schengeni ország döntött úgy, hogy feladja a nyitott határok progresszív elképzelését.
A kettős mérce, amivel a tagállamokat mérik, talán sosem volt ennyire szembetűnő: amíg a német döntést csendben elfogadták, addig Olaszországban Matteo Salvini volt belügyminisztert hat év börtönre ítélnék, mert megpróbált fellépni az illegális migráció ellen; Magyarország esetében pedig az Európai Bíróság gigantikus bírságot szabott ki, amiért hazánk az európai határok védelmére kelt – olvasható a felmérésben.
Az ítélet szerint a magyar államnak mintegy 80 milliárd forintot és további napi 400 millió forintot kell fizetnie az unió kasszájába annak érdekében, hogy „hazánk végrehajtsa a liberálisok által megfogalmazott diktátumot” – fogalmaztak.
Mint írták, a magyar közvélemény azonban élesen elutasítja az Európai Bíróság befolyásolási kísérletét, ugyanis a megkérdezettek kétharmada (66 százalék) igazságtalannak tartja az ítéletet.
Mindez a központ szerint nem véletlen: a luxembourgi testület Magyarországot büntető tanácsában olyan bírók hoztak ítéletet, akiknek függetlenség, politikai elfogulatlansága megkérdőjelezhető, ugyanis közel állnak a Soros-féle nyílt társadalom hálózatához.
Kiderült az is, hogy a hazai véleményklíma továbbra is a határok megvédését támogatja, valamint ehhez az Európai Unió anyagi támogatását is elvárja, hiszen a megkérdezettek döntő többsége (76 százalék) szerint az EU-nak hozzá kellene járulnia pénzügyi segítséggel a magyar és európai határvédelemhez, amire 2015 óta 800 milliárd forintot költött az állam.
„A nemzeti kormány a napra pontosan nyolc évvel ezelőtt megtartott, kötelező betelepítési kvótákat politikailag elutasító népszavazás eredményének értelmében azóta is egyértelmű álláspontot képvisel: nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget a szükséges országokba eljuttatni” – írták.
Az illegális migráció megfékezése kapcsán „a kormányzati testtartás” mögött széles választói és társadalmi felhatalmazás áll, ezt a nemzeti egyetértést a befogadást pártoló brüsszeli és hazai baloldali képviselők 2015 óta képtelenek elfogadni – olvasható a felmérésben.
