A birsalma kifejezetten sokoldalú finomság, mégsem olyan népszerű, mint a legtöbb gyümölcs. Pedig az októberben érő birsnek szép, aranysárga színe mellett különleges illata is van, és fája is igen dekoratív. Az ókorban rajongtak érte (Aphrodité híres aranyalmája is egy birs lehetett, a szerelem és a termékenység motívuma is volt), mára azonban – méltatlanul – sokat veszített népszerűségéből.
A birs környezeti igényei
A birs a meszes talajt kimondottan nem kedveli, inkább a humuszban gazdag talajban érzi jól magát, így tud bő termést hozni. A hőségben nagyon fontos az öntözése. A túl sok nitrogénre érzékeny, azonban érdemes tápanyagdús talajba ültetni.
Érdemes 2–3 fajtát ültetni, ugyanis a birs nem öntermékeny. Csak a Cydora Robusta és a Rea’s Mammoth fajtára igaz az öntermékenyülés. A gyümölcs szeptember közepétől október végéig szüretelhető, ennek pontosabb ideje a fajtától függ. A gyümölcs érzékeny, az ütődés hamar látszik rajta, és miután leszedtük, érdemes hamar feldolgozni, mert hajlamos foltosodni.
Birs, birsalma vagy birskörte?
A birs fajtái 3 nagyobb csoportra oszthatók:
• Cydonia oblinga var. maliformis: „birsalma”
• Cydonia oblonga var. pyriformis: „birskörte”
• Cydonia oblonga var. lusitanica: körte alakú, bordázott
Az alak meghatározó a beazonosításkor, ugyanis az alma alakúak a birsalma, a körte alakúak a birskörte táborába tartoznak. De vannak dudoros, hullámos felületű birsek; egyenletes felületűek; aszimmetrikus gyümölcsűek is; és bordázottak is lehetnek a termések.
Emellett az is árulkodó jel, hogy a birskörte illatosabb, lédúsabb, a gyümölcs puhább, míg a birsalmában több a kősejt, és keményebb is. A felület szőrössége is segíthet a beazonosításban, és a feldolgozás módját is meghatározhatja. A túlzottan szőrös héjú gyümölcsöt célszerű megpucolni.
Azonban olyan is előfordulhat, hogy két egymást követő évben teljesen másképp néznek ki a termések: egyik évben inkább almára, a következő évben pedig körtére hasonlítanak.
Miért érdemes birsalmát, birskörtét termeszteni?
A számos csemege közül, ami ezekből előállítható, a birsalmasajt a legnépszerűbb, de birsalmalekvárt, birsalmaszörpöt, birsalmabefőttet vagy akár levest is készíthetünk belőle.
A birsalmasajt a római konyhából indult, készítik a spanyolok, a portugálok, a brazilok, a franciák, de Dél-Amerikában, Törökországban és Horvátországban is kedvelt csemege.
A birsalma egészségügyi előnyei
• Antioxidáns-tartalma magas: nemcsak C-vitaminban gazdag, hanem számos más antioxidáns tulajdonsága is van, jó forrása a koffeoil-kinsavnak és a rutinnak.
• A hagyományos orvoslásban a birsalma magvait emésztési rendellenességek, például székrekedés és hasmenés kezelésére használták. Az újabb kutatások megerősítették a gyümölcs és a magvak gyógyászati tulajdonságait, és bebizonyították, hogy a birsalma segíthet emésztési problémák esetén.
• A gyümölcs segíthet megakadályozni a káros baktériumok növekedését a szervezetben.
• Egyes kutatások szerint a birs segíthet a szív egészségének javításában. Egy kutatás során a cukorbeteg patkányok részére beadott gyümölcskivonatok csökkentették az összkoleszterin, a rossz LDL-koleszterin és a trigliceridek szintjét, amelyek mindegyike a szívbetegség fő kockázati tényezője.
• Régen a birsmagokat és -leveleket a sebek gyógyulásának és a szövetek helyreállításának elősegítésére használták. A közelmúltban számos kutatás megerősítette e gyümölcs gyógyító tulajdonságait. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a magvak képesek sebgyógyító szerként hatni azáltal, hogy serkentik az új szövetek növekedését a sérülés után. Egy másik állatkísérlet szerint a magkivonatkenőcs helyi alkalmazása hatékonyan gyógyítja a másodfokú égési sebeket.
