A baloldali okoskodás egy gyöngyszemét követte el Németh Péter, a Népszava főszerkesztője a Hírklikkben. Azt írja Az Orbánok útja – lefelé címet viselő jegyzetében egy nemzetes újságíró gondolatairól, akit elfelejtett megnevezni, hogy Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elmondott beszéde után – amely valamiféle programadó előadásként volt meghirdetve, és amely a gazdasági semlegességről szólt (volna) –, hogy a „gazdasági semlegesség az egyetlen út”. Így, kétséget kizáróan, kérdőjelek nélkül.
Kérdezhetnénk okkal, miért baj ez, kedves, Németh Péter. Orbán Viktor miniszterelnöknek, a számára rendelkezésre álló információk alapján ez az egyetlen út.
Majd elkezdi gúnyolni a meg nem nevezett szerzőt, hogy neki az a meggyőződése, mármint Némethnek, hogy az írás készítője néhány hónappal ezelőtt még csak nem is hallott erről a kifejezésről, nemhogy teljes mellszélességgel állást foglalt volna mellette.
Nem tudom, hogy a baloldalon mi a szokás? Esetleg ha Gyurcsány vagy mostanában már Magyar Péter valamit tervez bejelenteni, előtte odamegy a Népszava főszerkesztőjéhez, és kikéri a véleményét, hogy helyesnek tartja-e azt, amit mondani akar vagy sem? Ez az okoskodás fölveti annak kérdését is, hogy vajon kettejük közül ki a miniszterelnök? Gyurcsány vagy Németh Péter, avagy Orbán és a meg nem nevezett szerző? Mert ha létezik ez a fordított világ, akkor bizony a mindenkori miniszterelnöknek, akinek az adott témában a legtöbb információ áll rendelkezésére, mondhatni a legtöbb tudás van a fejében a gazdasági semlegességről mint az egyetlen útról, akkor neki – Németh szerint – konzultálnia kéne például a szerzővel, hogy valóban ez-e az egyetlen út, akinek természetesen érdemi információja nincs róla. De újságíróként megbízik a miniszterelnökben, hogy ha tizennégy éven keresztül jól kormányozta az országot, akkor ezúttal is helyesen cselekszik. Neki ugyanis nem dönteni, hanem hitelesen tájékoztatni kell. Ez a dolga.
Németh ezt másként látja. Nem a bizalmat tételezi föl egy ilyen kapcsolatban, hanem ellenkezőleg, a bizalmatlanságot. És már szapulja is Orbán Viktort, hogy teljes kritikátlan világot alakított ki maga körül. „Pedig hát az a beszéd maga volt a teljes zavar” – állítja a nagyon okos Németh Péter. Hozzáteszi: még csak a hamleti mondat sem illeszthető rá – „őrült beszéd, de van benne rendszer” –, de fogadjuk el: a miniszterelnök egy érvényes víziót festett fel. Ám az érvényes nem egyenlő az egyetlen úttal, mondom, „még ha meg is értjük, amit a prime minister elénk tálalt”.
Szóval Németh szerint van más út is. Hogy milyen, azt majd Orbán Viktor idevágó gondolatának felidézése után taglaljuk.
A témáról a kormányfő a rádióban a következőket mondta: „Ezt az új gazdaságpolitikát nevezzük semleges gazdaságpolitikának. Ami azt jelenti, hogy azt a világban ma látható tendenciát, miszerint blokkokra szakítják szét a világgazdaságot, Magyarországnak ki kell védenie. Vannak még rajtam kívül olyanok, akik emlékeznek rá, hogy milyen volt a hidegháború. És ami gazdasági értelemben most történik, az nagyon hasonlít arra, illetve ugyanolyan eredményre fog majd vezetni. Kettészakítják a világgazdaságot a nagyok, a nagyhatalmak. Úgy tűnik, hogy lesz egy nyugati világgazdaság, és lesz egy keleti világgazdaság. És nagy nyomás lesz minden országon, hogy válasszon, hogy a világgazdaság melyik feléhez akar tartozni. A gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy nekünk ezt a nyomást el kell kerülni, ki kell védeni. Magyarország nem csatlakozhat egyik blokkhoz sem, egyik gazdasági blokkhoz sem. Magyarországnak az az érdeke, hogy mind a két kialakuló gazdasági blokkal élénk, erőteljes, mély kereskedelmi és gazdasági kapcsolata legyen. Ennek a gondolatnak a megvalósítása a gyakorlatban a gazdasági semlegesség. (…)
És ennek a lényege, a gazdasági semlegességnek a szíve közepe mégiscsak az, hogy nem szabad, hogy ránk erőltessék azt, hogy politikai szemüvegen keresztül nézzük a gazdaságot. Nekünk kizárólag a magyar gazdaság érdekein keresztül szabad nézni a világgazdaságot és az ott felmerülő kérdéseket is. Ez azt jelenti, hogy csak azt vegyük át a Nyugattól, és csak azt vegyük át a Kelettől, ami hasznos és észszerű. Ami nem jó, nem hasznos a magyaroknak, azt ne vegyük át. És utasítsunk el minden nyomást, kísérletet, amely árt az ország jövőjének.”
Németh Péter nem ezt akarja. Sokkal inkább azt a másik utat, ami árt az ország jövőjének.
A balosok már csak ilyenek. Nekik minden jó, ami az országnak árt, és minden rossz, ami Gyurcsánynak, Magyar Péternek nem jó.
A szerző újságíró