Egy nyár végi botrány miatt kapott nagy figyelmet a Motherless című weboldal, ám a szomorú valóság az, hogy számos lesi fotós site és kifejezetten a „bosszúpornó” megosztására szakosodott portál működik – nemcsak az úgynevezett darkweben, hanem az internet hozzáférhetőbb részein is.
A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság (NMHH) közérdekű feladatellátás keretében 2011-ben indította el az Internet Hotline-t (IH), egy internetes jogsegélyszolgálatot, amely megdöbbentő adatokat közölt a Magyar Hírlappal:
2023-ban – a korábbi évekhez hasonlóan – a gyermekpornográfia kategóriában, gyermekek online szexuális bántalmazásával összefüggésben érkezett a legtöbb jelzés, a 2023-ban, a nyolc bejelentési kategóriában érkezett összes bejelentés 42 százaléka (összesen 850 darab bejelentés). És e téren az IH a gyermekek online veszélyeknek való magas kitettségére tekintettel nem számít kedvező fordulatra.
Szintén a leggyakoribb visszaélési formák közé tartozik a felnőttek intim képeivel történő visszaélés. Ez alatt nem csak a fent említett, közismert „bosszúpornó”, hanem bármilyen kicsit is erotikus felvétel hozzájárulás nélküli megosztása értendő, lényegében bárhol, bármikor és bármilyen célból.
Az IH az elmúlt években több száz, felnőttek intim képeivel történő visszaélést sérelmező bejelentést kezelt. Ezek a bejelentések elsősorban a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom bejelentési kategóriában érkeznek, 2023-ban az ebben a kategóriában érkező összes bejelentés harmadát, 33 százalékot tettek ki az intim képpel visszaélést sérelmező bejelentések, míg 2022-ben a 39 százalékát.
Fontos kiemelni: az IH tapasztalatai szerint mind a nők, mind pedig a férfiak intim képeivel történnek visszaélések.
Egyébként az NMHH égisze alatt működő jogsegélyszolgálat nyolc kategóriában fogad bejelentéseket: (1) gyermekpornográfia, gyermek online szexuális bántalmazása, (2) hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, (3) online zaklatás, (4) adathalász tartalom, (5) rasszista, valamely közösség ellen uszító tartalom, (6) illegális pszichoaktív szerek népszerűsítésére, fogyasztására felhívó tartalom, (7) erőszakos, illegális cselekményre felhívó, azt népszerűsítő tartalom, (8)egyéb, kiskorúakra káros tartalom.
Ebből arra a riasztó következtetésre juthatunk, hogy nem anyagi értelemben sokkal nagyobb problémát jelent a gyermekpornográfia, a gyermekek bántalmazása és a személyiségi jogokat sértő tartalmak megosztása, amiről alig hallunk – szemben az adathalászattal, amiről viszont kis túlzással naponta. Természetesen ehhez hozzá kell tenni: az IH nem lát rá más hatóságok, így különösen a rendőrség statisztikáira. A látenciát pedig igazából csak „hasra ütésre” lehet megbecsülni, hiszen elképesztő mennyiségű tartalom keringhet a neten észrevétlenül.
A jogsértés megvalósulása szempontjából ennek azonban nincs jelentősége. Tehát nem attól válik valami jogsértővé, hogy Béla vagy Sára úgymond névvel, címmel és tömegek számára azonnal hozzáférhető módon megosztja Karcsi vagy Klára képeit, videóit. A jogsértés az engedély nélküli megosztással megvalósul, függetlenül attól, hogy az adott tartalom hány emberhez jut el, a világ mely pontján töltik fel vagy tárolják, és hogy a nézők felismerik-e a szereplőt vagy sem.
Ami az utóbbit illeti, egyetlen fontos kitétel van: a sértettnek potenciálisan azonosíthatónak kell lennie. És részben ebből következik az is, hogy a mesterséges intelligencia segítségével kreált fiktív tartalom megosztása is jogsértő, amennyiben a benne szereplő karaktert valós személyről mintázták.
És mit tehet az áldozat? Természetesen segítséget kérhet az IH-tól, amely elsősorban konkrétan megjelölt, az interneten elérhető sérelmezett tartalom, és az arra mutató pontos URL-cím ismeretében tud segítséget nyújtani bejelentőinek. A sérelmezett tartalom eltávolítására ugyan nem kötelezhet senkit, de kérheti a kifogásolt tartalom vizsgálatát a tartalom-, illetve tárhelyszolgáltatótól.
Ez talán kevésnek tűnik, ám a több mint egy évtizedes tapasztalatnak, valamint az együttműködéseknek és partnerségi programoknak köszönhetően célra vezető lehet. Az IH jó kapcsolatot ápol többek között a Nemzeti Nyomozó Irodával, illetve a nagy közösségimédia-platformokkal is, mint például a Meta, a TikTok és a Discord, s ez jelentősen hozzájárulhat a sérelmezett tartalmak gyors eltávolításához. Az IH által küldött jelzéseket ugyanis soron kívül kezelik.
(Az Internet Hotline jogsegélyszolgálat az [email protected] e-mail címen vagy bejelentő űrlapon (https://ekapu.nmhh.hu/eljarastipus/223) keresztül fogadja a bejelentéseket.)
Amennyiben valaki sérelmére kifejezetten bűncselekményt követnek el vagy online csalás következtében éri őt bármilyen összegű kár, a legjobb, ha minél hamarabb feljelentését tesz a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon.
Kifejezetten személyes adatokat érintő visszaélések esetében az érintettek adatvédelmet érintő panaszukkal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) is fordulhatnak. Az adatkezelés érintettjeként ugyanis adatvédelmi hatósági eljárást indíthatnak kérelmük benyújtásával.
És az engedély nélkül megosztott tartalmakra visszatérve fontos még megjegyezni, hogy az eljárások párhuzamosan is megindíthatóak: az IH-nál azért, hogy segítsen mielőbb eltávolíttatni azokat, a rendőrségnél pedig azért, hogy a megosztót felelősségre vonják.
– Azt javasoljuk, hogy aki azzal szembesül, hogy beleegyezése/hozzájárulása nélkül képet osztottak meg róla, tegyen feljelentést a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon. Az érintetteknek javasoljuk továbbá, hogy feljelentéskor vigyék magukkal az esettel kapcsolatosan rendelkezésükre álló valamennyi információt, adatot, képernyőfelvételt – írták ennek kapcsán a Magyar Hírlapnak.
