Nagy Áron
2024. október 3. csütörtök. 15:15
– Hogy miért érdekes a kormány számára Szerbia, az szerintem mindenki számára világos: közvetlen szomszédunk, számottevő magyarajkú lakossággal. De mi a helyzet Észak-Macedóniával?
– Noha nem közvetlen szomszédunk Észak-Macedónia, Magyarország számára több szempontból is érdekes. Egyrészt a valamivel több mint kétmillió lakossal rendelkező ország földrajzilag a Balkán-félsziget közepén fekszik, emiatt számos közlekedési (pl. VIII-as , X-es) és energiaszállítási korridor szeli át, amelyek a magyar külgazdasági célok és törekvések megvalósulását is befolyásolják. Nem véletlen, hogy a Magyar Kormány 500 millió eurós kedvezményes hitelt bocsátott az észak-macedón kormány rendelkezésére, hogy folytathassák ezeket a kiemelten fontos projekteket. Szintén Magyarország szemszögéből fontos szempont, hogy a balkáni migrációs útvonal is keresztülhalad Észak-Macedónián. A 2015-ös migrációs válság idején különösen nagy nyomás nehezedett az ország vezetésére és szerveire, hogy kezelje a Görögország felől érkező embertömeget. Magyarország a kezdetektől fogva arra törekszik, hogy megerősítsék a határőrizetet a balkáni útvonalon. Ennek részeként rendőrökkel is támogatják az észak-macedón hatóságok munkáját, hogy vissza lehessen szorítani az illegális határátlépések számát. A migráció mellett – a térséget általában is jellemző – multietnikus és vallási sokszínűség miatt is kiemelt figyelmet szentel az országnak a magyar vezetés, és nyomon követi a biztonsági helyzet alakulását.
– A volt jugoszláv tagköztársaság utoljára Nikola Gruevszki elüldözése és befogadása kapcsán került a címlapokra. Nagyvonalakban mi történt akkor, és hogyan alakultak azóta magyar–észak-macedón kapcsolatok?
– A 2016. decemberi választásokat követően a Macedónia Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) alakíthatott kormányt, leváltva azt a VMRO-DPMNE-t, amellyel a magyar kormánypártok egy pártcsaládhoz tartoztak, és amellyel nagyon baráti viszonyt is ápoltak. Nikola Gruevszki Magyarországra szökése és befogadása értelemszerűen egy „tüske volt a köröm alatt”, ami nem érintette jól a két kormány kapcsolatát, ugyanakkor ez nem változtatott azon, hogy Magyarország továbbra is támogatja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Magyarország üdvözölte a Görögországgal folyó névvita rendezését, és ezt követően Észak-Macedónia NATO-hoz való csatlakozását, illetve egy szakértő diplomata azóta is közvetlenül segíti az észak-macedón állam európai uniós csatlakozási folyamatát. Ezzel párhuzamosan a magyar kormánypárt – kifejezetten pártpolitikai és nem kormányzati színekben – szolidaritását fejezte ki a macedón néppel, amiért a nemzeti identitásukat érintő kompromisszumokra kényszerültek. Habár a politikai kapcsolatok nem voltak kiemelkedően jók, a gazdasági – különösen a külkereskedelmi – kapcsolatok folyamatosan bővültek. Magyarország már a 9. legfontosabb kereskedelmi partnere az országnak. 2010 óta nyolcszorosára nőtt kétoldalú kereskedelem volumene. 2024 májusában a választásokon elsöprő győzelmet aratva visszatért a hatalomba a VMRO-DPMNE Hrisztjian Mickoszki vezetésével, amelynek köszönhetően a kapcsolatok ismételt fellendülése várható.
– A legtöbbünk térképén Észak-Macedónia valószínűleg csak egy fehér folt, amelynek neve csak Nagy Sándor és néhány háborús film miatt cseng ismerősen. Hogyan hatott rá Jugoszlávia szétverése, a függetlenség, és milyen befektetési lehetőségeket kínál a magyar vállalatok számára?
– Az a terület az egyik legszegényebb volt az egykori Jugoszláviában. Korábban, az oszmán időkben mezőgazdasági terület volt, később pedig az iparosítás során a könnyűipar (azon belül is a textilipar) lett domináns. Ugyanakkor versenyképesség szempontjából fontos kiemelni, hogy az itt előállított termékek elsősorban a jugoszláv piacon tudtak érvényesülni. A függetlenedése óta az ország számos belső problémával – többek között az úgynevezett albánkérdéssel –, illetve külső kihívással (névvita Görögországgal, bilaterális vita Bulgáriával) szembesült és szembesül ma is, amelyek kihatással vannak a gazdasági környezetre is. Emellett a korrupció és a szürkegazdaság is komoly problémát jelent, és a szociális nehézségeket tetézi a magas munkanélküliség. Ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozás, mint célkitűzés komoly hatással van az ország gazdasági fejlődésére és pályájára. A legfontosabb gazdasági partnere Németország: Észak-Macedóniában is húzóágazatnak számít az autóipar, ami jelentősen dominálja az exportot is. Egy hosszan elnyúló belpolitikai válság után 2018-ban sikerült újra növekedési pályára állítani az észak-macedón gazdaságot, ugyanakkor a külföldi beruházások mértéke alacsony. Az elmúlt évek válságkezelési lépései miatt pedig magas az államadósság és a költségvetési hiány, emiatt nagy igény mutatkozik a külső finanszírozási lehetőségekre.
Magyar szemszögből kiemelt figyelmet érdemel a jövőben a köz- és vasútfejlesztés, megújuló energia és zöldgazdaság, az ICT, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és a turizmus. Hazánk különösen a X-es közlekedési korridor fejlesztésében lenne érdekelt, ami elősegítheti az áru- és személyforgalom fellendítését. Az még kérdéses, hogy milyen mértékben tudnak majd magyar vállalatok bekapcsolódni ebbe a fejlesztésbe. Ugyanakkor a telekommunikációs piacra való belépésről nemrégiben állapodott meg a 4iG és az észak-macedón kormány. A vállalat piacra lépését segíti a már rendelkezésre álló infrastruktúra, illetve, hogy még van befogadókészsége a piacnak. A magyar vállalatok észak-macedóniai lehetőségeit tovább javíthatja a két kormány közti együttműködés az adó- és vámügyekben.