Az Identitásunk változó alakzatai – nemzet, család, vallás című kiállítás megnyitója után Művészet és identitás – A kultúra identitásformáló ereje címmel tartottak panelbeszélgetést Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója valamint Agócs Gergely népzenész, népzenekutató, Érdemes Művész részvételével.
A globalizáció a közösségek megmaradása szempontjából nehéz helyzet elé állított bennünket – hangsúlyozta a beszélgetésen Vincze Máté, aki szerint a legnagyobb veszély az agyelszívás mellett, hogy a globalitásnak köszönhetően az identitás „egyfajta szürkeségbe fordul”. Ez a globális olvasztótégely egy idő után unalmassá válik, az emberben megvan az a vágy, hogy ki akar tűnni, egyedi szeretne lenni és – véleménye szerint – jelenleg ebbe az irányba tart a világ.
A KIM helyettes államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 óta nőtt a könyvtárak látogatottsága és folyamatosan nő az olvasók száma, a múzeumok egyre több múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak, ennek köszönhetően egyre több fiatal látogat múzeumba. Ezeken kívül a táncházprogramok is nagy népszerűséggel bírnak a fiatalok körében.
Vincze Máté felidézte: a 2011-ben indult, azóta is népszerű ReConnect Hungary programban a sokadik generációs, nyelvüket nem beszélő magyar származású fiatalok látogatnak két hétre Magyarországra. Ennek a programnak a tapasztalatai is azt mutatják, hogy az első generáció „amerikaibb akar lenni az amerikainál”, a további generációkat azonban már érdeklik a gyökereik.
A helyettes államtitkár szerint pont azok, akik a sokszínűséget hirdetik, azok akarják uniformizálni a világot, miközben az identitás épphogy sokszínűvé teszi azt.
A határon túl élő magyarok identitásáról és annak megmaradásáról Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója azt mondta: a Dél-Erdélyben található Alvinc falu református temploma nemrég a kormány finanszírozásában megújult, és ennek köszönhetően megerősítette a helyi magyar közösséget: a magyar hívek száma 12-ről 24-re növekedett. A megújult templom olyan centrummá és erőtérré vált, amely igazolja, hogy van a szórványon túl is lehetőség – mondta.
Margittai Gábor szerint sokszor a tömbmagyarság elfelejti a szórvány funkcióját. Ha a szórvány megszűnik, akkor a tömb szélei kezdenek el szórványosodni, látható erre példa Székelyföldön, Felvidéken és Délvidéken is – tette hozzá.
Agócs Gergely népzenész, népzenekutató, Érdemes Művész elmondta, hogy Felvidéken is észlelhetők a magyar nemzetiség lemorzsolódásának a folyamatai: 1991 és 2011 között három népszámlálást tartottak. Ezalatt a húsz év alatt a felvidéki magyarság számaránya 20 százalékot zuhant – hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy ez köszönhető többek között Magyarország szívó hatásának.
Agócs Gergely beszélt arról is, hogy az 1970-es években indult táncházmozgalom ma is nagyon népszerű a városi fiatalok körében is. A KSH adatai szerint ma Magyarországon több mint 200 ezren foglalkoznak népi előadóművészeti tevékenységgel szervezett formában.
Vincze Máté elmondta, hogy nemrég zárult a Csoóri program idei pályázata, amelyre országszerte rengeteg mozgalom jelentkezett, amelyek a néptáncot, népi kultúrát ápolják. Hozzátette, hogy Magyarországon több mint 840 múzeumi intézmény működik, és szerinte külföldön elismerik a magyar teljesítményt, a magyar kultúrát.
Akár a Hagyományok Háza, akár a múzeumpedagógia programok, a közművelődés vagy az előadóművészet képes arra, hogy identitást adjon a következő generációnak. Az államnak pedig nincs más feladata, minthogy mindezt segítse – mutatott rá Vincze Máté.
A Scruton V.P. -ben csütörtökön megnyílt, Identitásunk változó alakzatai – nemzet, család, vallás című kiállítás az Aquinói Szent Tamás Közéleti Egyesület által életre hívott pályázat legjobb műveit mutatja be. A november 3-ig látható tárlat fókuszában az identitás áll, és a nemzet, család, valamint vallás hármas egysége köré épül.
