MH/MTI
2024. október 4. péntek. 21:18
Frissítve: 2024. október 4. 21:27
A nemzetpolitikai államtitkár szerint – bár szülőhelyük, származásuk, anyanyelvük alapján a vértanúk nem mindegyike minősülne magyarnak, ők a végsőkig vállalták ezt a sorsközösséget.
Potápi Árpád János szerint a magyarságtudat sokféle névsorhoz kötődött a különböző korokban, a honfoglaló magyarokat vezető hét vezértől kezdve az Aranycsapatig.
Ilyen névsor az október 6-án kivégzett 13 aradi vértanú, és Batthyány Lajos, Magyarország Pesten kivégzett első miniszterelnökének neve – tette hozzá –, akik azonban „mást adtak hozzá a haza történetéhez, mint a győztesek vagy a bajnokcsapatok”.
A szabadságharc vértanúi elsősorban reményt adtak a nemzetnek azzal a méltósággal, amelyet a bukás után tanúsítottak – mondta.
„Megtanítottak minket méltósággal élni a bukás után is, megadva a reményt ennek a nemzetnek, hogy minden rossz és minden bukás ellenére itt vagyunk, magyarok vagyunk, és a Kárpát-medence legnagyobb nemzete vagyunk ma is. (…) Október 6. után is, vagy majd 1956. november 4. után is, minden gyásznap után is. Nekünk, magyaroknak hittel és bizalommal kell fordulnunk a jövő felé, hiszen a vesztes csaták után, a vesztes háborúk után nekünk mindig a békét kell megnyernünk” – fogalmazott Potápi Árpád János.
Az államtitkár szerint október 6-án nemcsak az aradi vértanúk, hanem a sok ezer névtelen, vagy csak kevesek által ismert hős előtt is tiszteleg a nemzet, erre példaként a szabadságharcban 19 évesen elesett szentegyházi huszárt, Szőcs Andrást említette.
„Emlékezzünk az 1848–49-es hősökre, mindazokra, akik az életüket áldozták a hazáért, és természetesen emlékezzünk azokra az emberekre is, akik névtelenül, de tovább vitték a nemzetet” – mondta az államtitkár a székelyföldi megemlékezésen.
A politikus köszönetet mondott a Szentegyházi Hagyományőrző Huszár Egyesületnek, Mihály József kapitánynak, Sándor Péter elnöknek, valamint Lőrinc Csaba szentegyházi polgármesternek, amiért a huszár hagyományok megőrzésével és továbbadásával erősítik a magyar nemzettudatot a fiatalokban.
A szentegyházi hősök emlékművénél rendezett pénteki megemlékezés annak a háromnapos rendezvénysorozatnak a nyitánya volt, amelyet Őszi Hadjárat címmel az idén 19. alkalommal szervez a Szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület. Ezen a – Székelyföldről és több magyarországi településről összesereglett – hagyományőrzők azt a toborzót idézik fel, amelyet Bem József 1848-ban indított a székely falvakban.
A Székelyhon hírportál szerint a nemzetpolitikai államtitkár is csatlakozik szombaton ahhoz a 120 lovashuszárhoz és 75 szekeres hagyományőrzőhöz, akik a Szentegyházasfalu–Szentkeresztbánya–Bányatelep–Pósfalu–Lövéte útvonalon vonulnak végig újabb „katonákat” verbuválva.
A tervek szerint egy csatajelenetet is felelevenítenek a Vargyas Lázon. Az esemény vasárnap is folytatódik: a kilenc órai reggeli szentmisét követően a szentegyházi Papkútjánál gyülekeznek a résztvevők, ahol közös bográcsozás, és színpadi műsorok lesznek, majd kiértékelővel és hosszan tartó énekórával zárul az Őszi Hadjárat.
