„A cirkadián/napszaki ritmusok = biológiai óra. Ha éjjel ébren vagyunk, nappal pedig alszunk, ezek rosszul működnek, és molekuláris szinten befolyásolják a szervezetet. Korábban például ismert volt, hogy a cirkadián ritmusok zavara hatással van az immunrendszerre (növeli a szepszis kockázatát), az inzulinelválasztásra és a glükózanyagcserére (növeli a cukorbetegség valószínűségét). A bélgát funkciója is csökken” – mondja az orvos.
Egy új kísérlet az éjszakai erős fény (amely a cirkadián ritmusok megzavarásához vezet) tüdőfunkcióra gyakorolt hatására összpontosított. Laboratóriumi egereknél estétől lámpákat kapcsoltak be, mielőtt ez akut tüdőkárosodást okozott volna a kísérleti alanyokban. Ennek eredményeként a gyulladás súlyosbodott, mivel a rágcsálók nem tudtak megfelelően aludni. A tüdő áteresztőképessége is megnőtt, folyadék került a tüdőbe.
Ez a tanulmány megmutatja, hogy milyen hatalmas és nem nyilvánvaló a megfelelően strukturált napi rutin szerepe. A természet úgy tervezte, hogy a sötétség beálltával az ember lefekszik, és a napfelkeltével kel fel. Az elektromosság megjelenése kiigazításokat tett, az embereknek több lehetőségük (és éjszakai műszakjuk) van, de jó lenne, ha az ember, mint az ókorban, 23.00 előtt elaludna” – írja Pavlova.
