Az agy az elsők között reagál az alkohol hatására. Bizonyított, hogy az etanol már a fogyasztás megkezdése utáni 2. percben kimutatható az agysejtekben. Ha pedig például bort iszunk, a szánkban tartva és ízlelgetve, egyik arcunkról a másikra párologtatva az italt, az alkohol még gyorsabban jut be az agyba.
Az alkohol ugyanazokra a benzodiazepin-receptorokra hat az agyban, mint a nyugtatók. Ezért hasonló a hatása, azonban van egy jelentős különbség. Az alkohol nem gyógyszer, amelyet szigorúan adagolva, cseppekben szedünk. Ebben az esetben a nyugtató hatás csak a legelején és rendkívül kis alkoholadagoknál jelentkezik. Mivel általában a mérték jobb esetben is egy pohár, a neuronok membránjaira gyakorolt romboló hatás kerül előtérbe – mondta az orvos.
„Nem terápiás” dózisokban az alkohol hatását két fázis jellemzi
Az első fázisban az idegrendszer úgynevezett gátló neuronjai kikapcsolódnak. Az életben ez abban nyilvánul meg, hogy a félénk ember egy adag alkohol után hirtelen a társaság lelkévé válik, a csendes emberből megnyílik az ékesszólás tehetsége stb. Ez az alkohol gátlástalanító hatása.
Ha nem iszunk tovább, a szervezet fokozatosan „semlegesíti”, feldolgozza és kiiktatja az etanolt. És ahogy kijózanodik, a félénk csendes ember ismét bezárul önmagába. Ha az ivás folytatódik, és az alkohol koncentrációja nő, jön a következő fázis – a depresszió.
Ez a központi idegrendszer funkcióinak depressziójában nyilvánul meg. Minél magasabb az alkohol koncentrációja, annál kifejezettebb a depresszív hatása: a légzés ritkábbá válik. A szív- és érrendszer aktivitása gyengül. Kritikus alkoholadagoknál ez légzés- és szívmegálláshoz vezethet.
De legalább megközelítőleg kiszámítani az alkohol mennyiségét, ami az egyik fázisból a másikba való átmenetét okozza, egy egyszerű okból lehetetlen. Minden az egyes személyek egyéni jellemzőitől függ: kora, neme, súlya, magassága, egyéni érzékenysége az etanolra, egészségi állapota, hormonális egyensúlya a szervezetben és még sok minden mástól.
Az alkoholnak még kétértelműbb hatása van, mint altatónak. Egyrészt az etanol álmosságot okoz, mert befolyásolja az ébren tartó hormonok és anyagok szintézisét.
A depresszió fázisában az ember azonban inkább „kikapcsol”, mintsem elalszik. De még nagy dózisú alkohol használata és a depresszív fázisba való átmenet nélkül is, az alkohol hatása alatt álló személy alvása felületesebb, érzékenyebb a külső ingerekre.
„Az alvás szigorú sorrendben és időtartamban zajlik, különböző fázisok váltják egymást. A természet így tervezte a normális józan szervezet számára. Alkoholfogyasztás esetén ez a ritmus, amely az alvási fázisok váltakozását és időtartamát is magában foglalja, megzavarodik. Ennek eredményeképpen kiderül, hogy az alkohol látszólag hozzájárul ahhoz, hogy az ember elaludjon. De ennek az alvásnak a minősége sokkal rosszabb, illetve a szervezet nem indul újra. Egy részeg embernél az álmok nagyon gyakran rémálomszerű tartalmúak. Az alvás gyakrabban felszínes, rövid, és nem adja meg a pihenés érzését az ébredés után” – mondta Alishevich.
