Nap mint nap meg kell küzdeni a szabadságért

MH/MTI
2024. október 6. vasárnap. 18:02
Frissítve: 2024. október 6. 18:08

Fremond Árpád a 175 évvel ezelőtt mártírhalált halt aradi vértanúkra emlékezve rámutatott: a szabadságért vívott küzdelmet ma nem kíséri fegyverek zaja, más módszerekkel kell harcolni.

„A magyarság történelmében az aradi vértanúk példaképek. A küzdelemnek, az önfeláldozásnak, a hazaszeretetnek és a hitnek a példaképei” – emelte ki. Hozzátette, a vértanúk ugyan más-más származásúak voltak, de egyet akartak: „szabadságot, hazájuk függetlenségét és felemelkedését”.

Az MNT elnöke szerint azonban haláluk nem volt hiábavaló, hiszen a következő években az ország elindult a fejlődés útján, és ugyan a történelem viharai gyakran tépázták meg a magyarokat, „ma mégis itt vagyunk, s a mai napig igazodási pont számunkra 1848–49 üzenete”. „Ahogyan a különböző nemzetiségű tábornokok összefogtak egy közös cél érdekében, ahogyan viselték halálos ítéletüket, azt üzeni valamennyiünknek, hogy az összetartás és a szabadságba vetett hit olyan kovász, amely összetart minket a legnehezebb időkben is, a legfontosabb célok elérésének érdekében is” – szögezte le beszédében Fremond Árpád.

A tizenhárom aradi vértanú közül hat kötődik valamilyen módon a Délvidékhez, így számos településen tartanak megemlékezéseket minden évben, azonban Kiss Ernő az egyetlen aradi vértanú, akinek a földi maradványai a Vajdaságban, Eleméren nyugszanak. Adán 2011-ben állítottak emlékművet Damjanich Jánosnak, a helyiek pénteken ott tisztelegtek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. Lázár Vilmos Nagybecskereken született, emlékét 2005 óta a Nagybecskereki Székesegyházban emléktábla őrzi, azóta minden évben koszorúzással és hangversennyel emlékeznek a magyar forradalom hőseire, a helyiek pénteken koszorúzták meg Lázár Vilmos emléktábláját. Zentán Batthyány Lajos emléktáblája előtt tisztelegtek az emlékezők pénteken. Leiningen-Westerburg Károly ugyan osztrák származású volt, felesége azonban a vajdasági Törökbecsén született, így a családnak délvidéki nagybirtokai is voltak, a településen minden évben megemlékeznek a mártírhalált halt katonatisztről, aki 1848-ban önként jelentkezett a szerbek elleni hadjáratba. Zomborban pedig hétfőn koszorúzzák meg Schweidel József mellszobrát, amelyet 2017-ben állítottak a honvéd vezérőrnagy szülővárosában.

Elolvasom a cikket