MH/MTI
2024. október 6. vasárnap. 22:39
Frissítve: 2024. október 6. 22:42
Potápi Árpád János az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulója alkalmából a Nagy Mózes Főgimnázium udvarán rendezett megemlékezésen rámutatott: az aradi vértanúk a szabadság és hazaszeretet jelképévé váltak, az utókorra hagyott szellemi örökségük nemzedékeket tanított bátorságra és nevelt hazaszeretetre. Felidézte: Kézdivásárhelyen is fegyvert fogtak a székelyek, és a székelyföldi városban öntötték Gábor Áron híres ágyúit, ezáltal a város a szabadságharc egyik hadiipari központjává vált.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára emlékeztetett: a 1848-ban a 12 pont utolsó követelése – Unió Erdéllyel – a nemzet egyesítését tűzte ki célul. Úgy értékelte: a nemzetrészeket elválasztó országhatárok ellenére mára közjogi és szellemi értelemben is sikerült egyesíteni a nemzetet, hiszen az egyszerűsített honosításnak köszönhetően közel 1,2 millió külhoni magyar kapott magyar állampolgárságot.
„Megerősítettük a magyar intézményrendszert szerte a Kárpát-medencében. Az élet számos területén az oktatástól a gazdaságon át a kultúráig megerősítettük a magyar közösségeket. Ma már büszkén jelenthetjük ki, hogy a magyarság soha nem volt ilyen erős és összetartó, mint most. Mindez pedig annak is köszönhető, hogy miképp a szabadságharc idején is, mindenki megteszi azt, amit megkövetel tőle a haza. Az erdélyi magyarság esetében ez most nem más, mint az összefogás” – értékelt az államtitkár.
Potápi Árpád János szerint a június önkormányzati és európai parlamenti választásokon elért „történelmi győzelem” után az év végi választásokon újra meg kell mutatni az összefogás erejét. „Ahhoz, hogy az eddigi munka folytatódjon, a jövőben is erős magyar érdekképviseletre van szükség, mert a magyarok ügyét csak a magyarok tudják képviselni” – hangsúlyozta.
A kézdivásárhelyi megemlékezésen felavatták a 13 aradi vértanút ábrázoló bronzplaketteket a Nagy Mózes Főgimnázium falán. Vetró András szobrászművész, a nagy múltú iskola nyugdíjas művésztanárának alkotásait a Bethlen Gábor Alap támogatásával öntötték bronzba. A XVII. században alapított katolikus főgimnáziumban az iskola egykori tanárának, az aradi vértanúk egyik gyóntatópapja, Sujánszky Euszták minorita szerzetesnek már 2012 óta van emlékplakettje. Az 1849. október 6-i kivégzés előtt rendtársaival együtt Sujánszky Euszták gyóntatta meg, majd kísérte a vesztőhelyre a halálra ítélt honvédtábornokokat, utolsó szavaikról, hősies magatartásukról pedig forrásértékű, részletes felejegyzést írt az aradi minorita rendház naplójába.
