A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar-szerb gazdasági vegyes bizottság ülését követően először is hangsúlyozta, hogy mindkét ország nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú együttműködésnek, ami nem csak „szócséplés vagy kommunikációs panel”, hiszen ez igazi sikertörténet.
„Nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági szempontból stratégiai fontosságú érdekeinket egymás nélkül ma már nagyon nehéz lenne valóra váltani, illetve elérni. Azt hiszem, ezen mondat is világosan mutatja, hogy annál mélyebb kapcsolat talán már nehezen hozható össze, mint amit az elmúlt évek megfeszített munkájával Magyarország és Szerbia vonatkozásában elértünk” – mondta.
Úgy vélekedett, hogy napjainkban, a veszélyek korában az egyik legsúlyosabb kihívás az energiaellátás biztonságának garantálása, márpedig ezen a téren is kulcsfontosságú a Magyarország és Szerbia közötti együttműködés, amely a biztosítékot jelenti mind a két fél számára a globális energiaellátási válságból fakadó nehézségek leküzdésére.
Szijjártó Péter a szerb bel- és külkereskedelmi miniszterrel, Tomislav Momiroviccsal közösen rendezett sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban öt pontot említett. Elsőként azt, hogy immár meghaladja a napi húszmillió köbmétert a Szerbián keresztül Magyarországra érkező földgáz mennyisége.
„Az elmúlt héten 5,6 milliárd köbmétert értünk el az éves szállítást illetően, amely már most magasabb, mint a tavalyi egész éves adat. Magyarország földgázellátásának biztonsága nem lenne garantálható a Szerbián keresztül érkező mennyiségek nélkül” – szögezte le. „És ugyanígy, a másik irányba is működik a történet. Ma Magyarországon 160 millió köbméternyi földgázt tárolunk szerb partnereink számára” – tette hozzá.
Ezt követően üdvözölte, hogy nemcsak hogy létrejött a közös földgázkereskedő vállalat, hanem meg is kezdte már működését, és a regionális földgázkereskedelmi piac egyik meghatározó szereplőjévé vált.
A harmadik fontos pontként azt említette, hogy az idei év végéig megkezdi működését a magyar–szerb–szlovén regionális villamosenergia-tőzsde is, ami hozzá fog járulni az energiabiztonság garantálásához, és mivel nagyobb lesz a piac, az árakat is visszafogott szinten lehet majd tartani.
Ezután kifejtette, hogy a két ország a kőolajszállítás területén is folytatja az együttműködést, korábban arról is megállapodás született, hogy új vezeték épül Százhalombatta és Újvidék között. A 310 kilométer hosszú vezeték beruházási költsége félmilliárd euró körül lesz, az építkezés pedig jövőre kezdődhet el, miután december 10-re elkészül a megvalósíthatósági tanulmány, majd a környezeti hatástanulmány készítése is elindulhat. Az építkezés három-három és fél évet vesz majd igénybe – tájékoztatott.
Majd fontos feladatnak nevezte a megegyezést a határmetszési pontot illetően, ami már megtörtént. „Korábban eldöntöttük, hogy megduplázzuk a villamosenergia-átmenet kapacitását. Erre vonatkozólag az előkészítő munkák zajlanak, a határátmenetet kijelöltük, és 2028-ra itt is készen leszünk” – tudatta.
A miniszter végül arról is beszámolt, hogy a kétoldalú kereskedelem folyamatosan rekordközelben van, értéke nagyjából ötmilliárd euró körül alakul.
„És ezért rendkívül fontos, hogy a két ország közötti kereskedelem fizikailag is akadálymentesen tudjon megtörténni. Mindez igaz a közúti és a vasúti szállításokra is” – húzta alá. Ennek kapcsán kitért arra is, hogy a legforgalmasabb közúti határátkelőhelyeken kétszáz fővel növelték a vámosok számát a magyar oldalon, hogy a várakozási időket csökkenteni lehessen.
Valamint kiemelte, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi déli szakaszán mindkét vágányt 150 kilométer hosszan lefektették, ezáltal az év végére elérik ezen szakasz műszaki készültségét, és így az északi szakaszon is megindult a kivitelezés.
„Ez azt jelenti, hogy magyar oldalon is 2026-ra a munkálatokat be fogjuk fejezni” – fogalmazott.
Továbbá bejelentette, hogy Belgrádban új nemzeti stadion építése kezdődik rövidesen, az ezt villamos energiával ellátó harmadik generációs erőmű kivitelezésében pedig az MVM is szerepet kapott.
