Nagy János hangsúlyozta, hogy Bethlen István életútja alatt két világháború, egy megalázó békediktátum, gazdasági összeomlás, bolsevik és nyilas diktatúra, náci és szovjet megszállás történt az országban. Abban a 74 évben mindössze tíz nyugodt esztendő adatott meg, amely békés építkezéssel telt el, gróf Bethlen István miniszterelnökségének egy évtizede – tette hozzá.
Bethlen István – folytatta az államtitkár – nemcsak politikai teljesítményében, hanem sorsában is osztozott a magyar szabadság hőseivel, Batthyány Lajoshoz és Tisza Istvánhoz hasonlóan ő is a magyar nemzet mártír miniszterelnöke.
Munkája Szent István és IV. Béla országalapító és országépítő munkásságához mérhető, hiszen miniszterelnöksége egy évtizede alatt a reménytelenségből a reménybe vezette Magyarországot – közölte Nagy János.
Hozzátette: miután a második világháború befejezése után világossá vált, hogy Bethlen István nem lesz a megszállók eszköze és a kommunisták szálláscsinálója, büntetésből elnyelte a Gulág szigetvilága, a nemzet pedig elvesztette azt az embert, aki a világégés után egységbe tudta volna kovácsolni a magyarságot.
A vörösök nem engedhették meg, hogy irányításával Magyarország újra egy erős, szuverén és szabad országgá válhasson – emelte ki az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy Bethlen Istvánnak egy végletekig megalázott, az életképtelenség határáig csonkított, halálra ítélt ország kormánykerekét kellett átvennie, ellenséges utódállamok fenyegetése mellett.
Ebben a helyzetben kapcsolatot teremtett a korábban velünk hadban álló Olaszországgal, elérte, hogy felvegyék Magyarországot a Népszövetségbe, létrehozta a Collegium Hungaricumok hálózatát, és kultuszminiszterével, Klebelsberg Kunóval együtt népiskolák sokaságát építette az országban. Továbbá az elsők között volt, aki a Szovjetunióval való gazdasági együttműködést sem vetette el – sorolta.
Nagy János úgy fogalmazott: nem Bethlen Istvánon múlott, hogy egy újabb szélvihar olyan pusztító erőket juttatott hatalomra Európában, amelyek még a korábbinál is végzetesebb öngyilkossági kísérletbe kergették a kontinens népeit.
„Ezért mi a hálás utókor nevében büszkén hajtunk fejet gróf Bethlen István miniszterelnök születésének 150 évfordulóján életműve és a hazáért hozott áldozata előtt” – mondta.
Móczár Gábor, a megemlékezést szervező Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója rámutatott arra, hogy Bethlen István 1946-ban bekövetkezett halálának körülményeiről 1993-ig semmit nem lehetett tudni. Akkor kerültek elő szovjet levéltári dokumentumok, amelyek világossá tették, hogy a Szovjetunióba hurcolták, mert ki akarták kapcsolni a hazai politikai életből.
A Donszkoj-kolostor melletti temetőben, közös sírba temették el, több száz sorstársával egyetemben. Jelképes hamvait, egy marék földet a nyughelyéről 1994-ben hozták haza Magyarországra és helyezték végső nyugalomra a Fiumei úti sírkertben.
Síremlékét 2001-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság állíttatta, majd a Nemzeti Örökség Intézete születésének 150. évfordulójára teljes körűen felújította – ismertette a főigazgató.
A megemlékezés végén a résztvevők, köztük Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, megkoszorúzták a jelképes sírt.
Gróf Bethlen István az erdélyi Gernyeszegen született 1874. október 8-án, és a Szovjetunióba hurcolása után moszkvai börtönben halt meg, 1946. október 5-én.
