Zsigmond Barna Pál: A magyar elnökség egyik célja új versenyképességi paktum létrehozása

MH/ MTI
2024. október 9. szerda. 5:31

Zsigmond Barna Pál, aki a Régiók Bizottságában számolt be a magyar elnökségi prioritásokról, az MTI-nek nyilatkozva elmondta: Európa versenyképessége Brüsszel rossz döntései miatt meggyengült, az EU lemaradt versenytársaihoz képest, a magyar elnökség pedig ezen szeretne változtatni.

Elmondta továbbá, hogy a magyar prioritások közé tartozik az illegális bevándorlás elleni küzdelem és az Európai Unió külső határainak védelme.

Hangsúlyozta a kohéziós politika folytatásának szükségességét, amely, mint mondta, rendkívül fontos a régiók fejlesztése és felzárkóztatása szempontjából, valamint kihívásnak nevezte a zöld célok és a versenyképesség összehangolását, amelyet szintén megvitattak az ülésen.

Zsigmond Barna Pál aláhúzta a bővítéspolitika fontosságát is, amelyet érdemalapúnak nevezett, és kiemelte: a magyar álláspont elejétől fogva az volt, hogy aki szeretne csatlakozni és teljesíti a feltételeket, az csatlakozzon az Európai Unióhoz, ez ugyanis – mint mondta – csak erősíti az EU-t.

Az elnökség kiemelt prioritásának nevezte a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását is, emlékeztetve arra, hogy a térség államainak nagyon rég megígérték a csatlakozást, a magyar elnökség alatt pedig igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy ezen államok minél közelebb kerüljenek a tagsághoz.

Kiemelt magyar érdeknek nevezte ezen felül Bulgária és Románia teljes jogú csatlakozását a schengeni övezethez.

„Kettős mércével állunk szemben, hiszen Románia és Bulgária is teljesítette a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeit régóta, de azt látjuk, hogy bizonyos politikai megfontolásokból egyes országok blokkolja ezt a folyamatot” – szögezte le.

A nemzeti kisebbségek ügyére kitérve Zsigmond Barna Pál elmondta, a magyar elnökség további fontos célkitűzése, hogy az EU fogadjon el egy kötelező érvényű jogi normát a nemzeti kisebbségek védelme érdekében.

„Azt látjuk, hogy az illegális migránsokkal nagyon sokat foglalkozik az EU, de nem hoz kötelező érvényű jogszabályt az őshonos nemzeti kisebbségek védelme érdekében, miközben legalább ötvenmillió európai polgár tartozik a nemzeti kisebbségekhez” – jelentette ki.

Elolvasom a cikket