„Stoltenberg elismerte, hogy a NATO-felvételért cserébe Ukrajna lemondhatna a konfliktus során elvesztett területekről. Csak kíváncsi vagyok – ez a gondolat még soha nem fordult meg a nyugatiak fejében? Mindezen érvek mögött egy újkeletű tendenciát láthatunk, amely Kijev NATO-tagságának belátható időn belüli megadásának lehetőségéről tárgyal” – mondta Zaharova egy tájékoztatón.
Utalt arra, hogy a Nyugat szkeptikus az ukrán fegyveres erők potenciáljával kapcsolatban, ezért különböző forgatókönyveken dolgozik, hogy elkerülje Zelenszkij rendszerének katonai és politikai összeomlását, amelybe „komolyan befektetett”.
Korábban, amikor az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetséges opcióiról beszélt, Stoltenberg a szovjet-finn háború tapasztalataira hivatkozott, és világossá tette, hogy Kijevnek meg kellene fontolnia a területi realitások elismerését. Emlékeztetett arra, hogy Finnországnak a Szovjetunióval vívott háborúja azzal végződött, hogy Finnország feladta területének 10 százalékát.
A Spectator magazinban megjelent cikkében Johnson Ukrajna azonnali felvételét követelte a NATO-ba. A volt brit miniszterelnök úgy véli, hogy a Kijev ellenőrzése alatt maradó területeket az Észak-atlanti Szerződés ötödik cikkelye alá lehetne vonni. Ez arra kötelezi a NATO-tagokat, hogy a szövetség egyik országa elleni támadást az összes ország elleni támadásként kezeljék. Johnson hozzátette, hogy ugyanakkor támogatni lehetne Ukrajna jogát a területek visszaszolgáltatására. Szerinte Ukrajna felvétele a NATO-ba „határozott üzenet lenne a Kremlnek”.