Dmitro Litvin, aki Volodimir Zelenszkij ukrán vezető kommunikációs tanácsadójaként szolgál, az ukrán médiának nyilatkozva szintén cáfolta a lap állítást. „Rendelkezünk a ‘békeformulával’, amely világosan kimondja, hogy Ukrajna mit tekint igazságos békének”– hangsúlyozta a tisztviselő.
Az ukrán vezető közelgő római látogatása előtt, amely több európai fővárost érintő körútjának része, a Corriere della Sera arról számolt be, hogy Zelenszkij politikai okokból nem mondhat le hivatalosan Kijev igényéről a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, a Zaporizzsja és Herszon régió, valamint a Krím félszigetre. Az ukrán vezető azonban „kész lenne tűzszünetre a jelenlegi vonal mentén – egy új hivatalos határ elismerése nélkül – bizonyos nyugati kötelezettségvállalásokért cserébe” – írja az olasz napilap.
A cikk szerint Kijev megelégedhetne amerikai biztonsági garanciákkal, hasonlóan ahhoz, amit Japánnak, Dél-Koreának és a Fülöp-szigeteknek nyújtottakhoz. Ami Olaszországot, Németországot és Franciaországot illeti, Zelenszkij állítólag azt reméli, hogy ezek az országok biztosítékokat adnak arra, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban csatlakozhat az Európai Unióhoz.
A Corriere della Sera az ukrán vezető álláspontjának állítólagos enyhülését a szeptemberben felgyorsult orosz előrenyomulásnak tulajdonította Donbasszban, valamint annak, hogy az ukrán hadsereg jelenleg élőerőhátrányban van.
Kedden a Bloomberg név nélkül nyilatkozó NATO-tisztviselőkre hivatkozva szintén arról számolt be, hogy Zelenszkij az utóbbi időben „rugalmasabb megközelítést” alkalmazhatott. A cikk szerint az ukrán tisztviselők nyitottabbak lettek az Oroszországnak tett engedményekre, bár nem részletezte, hogy ezek mik lehetnek.
A médiaorgánum a nyugati biztonsági garanciák nyújtását is megnevezte az egyik olyan előfeltételként, amely meggyőzhetné Kijevet, hogy szüntesse be az ellenségeskedést a jelenlegi frontvonal mentén.
Nyilvános nyilatkozataiban Zelenszkij továbbra is kitart amellett, hogy a Kremllel folytatott bármilyen tárgyalás csak azután kezdődhet meg, hogy az orosz erők teljes mértékben kivonulnak az összes olyan területről, amelyet Kijev 2014 óta elvesztett.
Oroszország elutasította Ukrajna „békeformuláját”, Vlagyimir Putyin elnök júniusban azt mondta, hogy kész tűzszünetet hirdetni mindaddig, amíg Kijev elismeri az új „helyszíni valóságot”, és jogilag kötelező érvényű kötelezettséget vállal a semlegességre, ami kizárná a NATO-csatlakozást.