A vércsoportot részben a vörösvértesteken található AB0 vércsoport antigének határozzák meg. Még ezeken a főbb vércsoportokon belül is léteznek finom eltérések, amelyek a felelős gének mutációiból erednek.
Egy 2022-ben közzétett tanulmányban a genomikai kutatók egyértelmű kapcsolatot tártak fel az A1 alcsoport génje és a korai stroke között. A kutatók 48 genetikai vizsgálat adatait állították össze, amelyekben nagyjából 17 ezer, stroke-on átesett ember és közel 600 ezer stroke-on kívüli kontrollszemély vett részt. Minden résztvevő 18 és 59 év közötti volt.
Egy második, a vércsoportgének meghatározott típusainak elemzése ezután azt találta, hogy azoknál az embereknél, akiknek a genomja az A csoport valamelyik variációját kódolta, 16 százalékkal nagyobb volt a stroke esélye 60 éves koruk előtt, mint a más vércsoportú populációnál. A 01 csoport génjével rendelkezők esetében a kockázat 12 százalékkal volt alacsonyabb.
A kutatók ugyanakkor megjegyezték, hogy az A vércsoportúaknál a stroke többletkockázata kicsi, így ebben a csoportban nincs szükség extra éberségre vagy szűrésre.
„Még mindig nem tudjuk, hogy az A vércsoport miért jár magasabb kockázattal” – mondta a vezető szerző, Steven Kittner érsebész-neurológus a Marylandi Egyetemről.
„De valószínűleg valami köze van a véralvadási faktorokhoz, például a vérlemezkékhez és az ereket bélelő sejtekhez, valamint más keringő fehérjékhez, amelyek mind szerepet játszanak a vérrögök kialakulásában.”
Bár a tanulmány eredményei riasztónak tűnhetnek – hogy a vércsoport megváltoztathatja a korai stroke kockázatát –, helyezzük ezeket az eredményeket kontextusba.
A vizsgálatba bevont személyek Észak-Amerikában, Európában, Japánban, Pakisztánban és Ausztráliában éltek, a nem európai felmenőkkel rendelkezők csak a résztvevők 35 százalékát tették ki. A jövőbeni, változatosabb mintával végzett vizsgálatok segíthetnek tisztázni az eredmények jelentőségét.
„Egyértelműen több nyomon követési vizsgálatra van szükségünk a megnövekedett stroke-kockázat mechanizmusainak tisztázásához” – mondta Kittner .
A tanulmány másik fontos megállapítása abból származik, hogy összehasonlították azokat az embereket, akik 60 éves koruk előtt szenvedtek agyvérzést, azokkal, akik 60 éves koruk után szenvedtek agyvérzést.
Ehhez a kutatók egy olyan adathalmazt használtak fel, amely körülbelül 9300 60 év feletti, stroke-ot elszenvedett emberből és mintegy 25 ezer 60 év feletti kontrollszemélyből állt, akiknek nem volt stroke-juk.
Azt találták, hogy az A vércsoportúak megnövekedett stroke-kockázata a késői stroke-csoportban jelentéktelenné vált, ami arra utal, hogy a korai életkorban bekövetkező stroke-oknak más mechanizmusa lehet, mint a későbbiekben bekövetkező stroke-oknak.
A fiatalabb embereknél a stroke-ot kevésbé valószínű, hogy az artériákban felhalmozódó zsírlerakódások (az úgynevezett érelmeszesedés) okozzák, és sokkal valószínűbb, hogy a vérrögképződéssel kapcsolatos tényezők okozzák, mondták a szerzők .
A tanulmány azt is megállapította, hogy a B vércsoportú embereknél életkortól függetlenül mintegy 11 százalékkal nagyobb a stroke valószínűsége a stroke-ot nem szenvedő kontrollcsoporthoz képest.
Korábbi tanulmányok szerint a genomnak a vércsoportot kódoló része, az úgynevezett „AB0-lókusz” összefüggésbe hozható a koszorúér-meszesedéssel, amely korlátozza a véráramlást, és a szívinfarktussal.
Az A és B vércsoport genetikai szekvenciáját a vénákban kialakuló vérrögök, az úgynevezett vénás trombózis kissé magasabb kockázatával is összefüggésbe hozták.