Bár Türkmenisztán nem írta alá a Római Statútumot, és nem ismeri el a hágai székhelyű intézmény joghatóságát, Ukrajna reményét fejezte ki, hogy Asgabat tiszteletben tartja a „nemzetközi jog normáit”.
Az ukrán külügyminisztérium csütörtöki közleményében továbbá felszólított „minden olyan országot, amely értékeli az emberi életet, a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát, hogy tartózkodjon a Putyin részvételével zajló közös rendezvényektől”.
Putyin péntek reggel érkezett Asgabatba munkalátogatásra, amelynek során részt vesz az „Idők és civilizációk összekapcsolódása – a béke és a fejlődés alapja” című nemzetközi fórumon, amelyet Mahtumkuli Fragi türkmén költő és gondolkodó születésének 300. évfordulója alkalmából rendeznek.
A Nemzetközi Büntetőbíróság 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen, azzal vádolva őt, hogy „jogellenesen deportált gyermekeket Ukrajna megszállt területeiről az Orosz Föderációba”.
Moszkva nevetségesnek minősítette ezeket az állításokat, megjegyezve, hogy a civilek kitelepítése a harci övezetekből nem bűncselekmény. Ráadásul sem Oroszország, sem Ukrajna nem részes fele a Római Statútumnak, vagyis az ICC-nek nincs joghatósága ebben az ügyben.
Augusztus végén Ukrajna hasonló követelést intézett Mongóliához, amely az ICC egyik aláírója. Az ország megtagadta a teljesítést, arra hivatkozva, hogy a konfliktus tekintetében semleges politikát folytat. Ez feldühítette a kijevi rezsimet, amely megígérte, hogy „együttműködik a partnerekkel annak érdekében, hogy ennek következményei legyenek Ulánbátor számára”.
Kijev emellett felszólította Mexikót, hogy tartóztassa le Putyint, ha az országba látogat, miután az év elején arról számoltak be, hogy az orosz elnököt meghívták Mexikó új vezetőjének októberi beiktatására. A mexikói hatóságok elutasították ezt a kérést.
