MH/ MTI
2024. október 12. szombat. 17:17
Az eseményen Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt, a múzeumok a híd szerepét töltik be a helyi közösségek megerősítésében és az identitás alakításában, ezért nagy szakmai felelősségük van abban, milyen módon képesek felkelteni az emberek figyelmét és érdeklődését.
A beruházás során teljesen felújították és akadálymentesítették a műemléki védettség alatt álló épületet, látogatóbarát közönségforgalmi és múzeumpedagógiai célú tereket alakítottak ki, de figyeltek az épített örökség és ezzel a történelmi múlt megóvására is – fogalmazott az államtitkár.
Elmondta, az egykori minorita kolostorépület felújítási programja nemcsak a szakszerű műtárgyvédelmet és a szakmai háttérmunka korszerű feltételeit teremtette meg, hanem beteljesítette Nyírbátor nemzetközi Báthori-emlékhelyé emelését is.
A közgyűjtemény és a város múltját említve az államtitkár emlékeztetett, Ecsedi Báthori István (1430–1493) erdélyi vajda az 1479-es kenyérmezei csatában szerzett kincsekből Bátorban nagyívű építkezéseket indított, a legendákat őrző büszke város pedig nem feledte el alakját.
A Báthori-család évszázadokon át vezető szerepet játszott az ország történelmében, sarjai összekötötték a szétszakított királyi Magyarországot és Erdélyt, uralkodót adtak Lengyelországnak és Litvániának, hadvezérek és államférfiak, egyházi méltóságok követték egymást a krónika lapjain – ismertette Závogyán Magdolna.
Hozzátette, a gazdag és nagyhatalmú család tagjai a kultúra bőkezű mecénásai, a hazai művelődéstörténet máig meghatározó alakjai voltak, csillaguk a 17. században leáldozott, és bár kincstár, könyvtár vagy egyszemélyes művészeti gyűjtemény nem maradt az utókorra, a család legendája, fennmaradt tárgyi emlékei a nemzet féltett örökségévé váltak.
Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese köszöntőjében elmondta, ma nemcsak egy történelmi emlékhely megújítását ünnepeljük, hanem a Báthori-kultuszt is méltó helyre emeljük a magyar identitás- és emlékezettudatban.
A felújítással létrejött Magyarország első és egyetlen Báthori-kultuszhelye, ezzel a múzeum újra összekapcsolja a Szilágyságban, Északkelet-Magyarország határain túl élő magyarokat egészen Lengyelországig – hangsúlyozta a főigazgató-helyettes.
Hammerstein Judit a másfél évig tartó fejlesztésről szólva kifejtette, az épületben új állandó kiállítást hoztak létre, valamint lehetővé válik szakmai-közösségi-turisztikai programok megrendezése is. Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszédében köszönetet mondott az 1,9 milliárd forint értékű beruházás támogatásáért a kormánynak, a Magyar Nemzeti Múzeumnak és az önkormányzatnak. Az eseményen köszöntőt mondott Máté Antal (Nyírbátor Jövőjéért Egyesület), Nyírbátor polgármestere.
A múzeum honlapján elérhető tájékoztató szerint a Báthori István vajda emléke előtt tisztelgő kiállítás „a hely szelleméhez méltó kreatív arculattal, izgalmas látványvilággal, eredeti műkincsek és valósághű műtárgymásolatok segítségével, valamint a legmodernebb virtuális technológiák segítségével mutatja be a Báthori-család történetét”.
A Sárkányfogak. A Báthoriak története című interaktív, játékos, családbarát kiállítás számos digitális eszközzel szólítja meg a közönséget: ez az első olyan kiállítás Magyarországon, ahol a mesterséges intelligencia interaktív módon van jelen, vagyis a látogatók beszélgethetnek az MI-t megszemélyesítő színésszel. A látványos kiállítás emellett felsorakoztatja a Báthori-család fennmaradt tárgyi emlékeit és történetének legizgalmasabb karaktereit – olvasható a honlapon.
