Ahhoz, hogy megértsük, miért tekintik sokan a hamburgereket „junk food”-nak, először is érdemes tisztázni, mit is jelent ez a kifejezés. A kifejezés azokra az ételekre utal, amelyek magas kalóriatartalommal rendelkeznek, de tápanyagtartalmuk alacsony. Ezek az ételek gyakran gazdagok cukorban, zsírban és sóban, miközben nagyon kevés vagy semmilyen hasznos tápanyagot – mint például vitaminokat, ásványi anyagokat vagy rostokat – nem tartalmaznak.
A gyorséttermi hamburgereket a legtöbben azért tekintik egészségtelennek, mert az összetevők és az elkészítési módok sok esetben olyan alkotóelemeket tartalmaznak, amelyek kedvezőtlenül hatnak az egészségre. Ez különösen igaz, ha figyelembe vesszük azokat a kémiai adalékanyagokat és tartósítószereket, amelyeket a nagyipari élelmiszergyártásban használnak. A hamburgerek kalóriatartalma 400 és 1350 kalória között mozoghat, amely menüben megvásárolva hideg itallal, sült krumplival és fagylalttal együtt akár több mint 2000 kalória is lehet. Tudnunk kell, hogy minden élelmiszer, amelynek kalóriatartalma meghaladja a napi két étkezés során bevihető, egyénre lebontott kívánatos kalóriamennyiséget, gyorsételnek minősül.
A hamburgerek alapvető összetevői – a marhahús, a kenyér és a különböző szószok – nem feltétlenül egészségtelenek önmagukban, de a gyorséttermek gyakran olcsó, alacsony minőségű alapanyagokat használnak.
A gyorséttermek szendvicseiben feltálalt húsok gyakran tartalmaznak nagy mennyiségű telített zsírt, amely hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatához. A hús feldolgozása során gyakran hozzáadnak különféle adalékokat, hogy javítsák az ízét, és növeljék annak eltarthatósági idejét. Az antibiotikumok és egyéb vegyszerek használata az állatok takarmányában szintén aggodalomra ad okot.
A hamburgerzsemlék szintén problémás összetevők lehetnek. A legtöbb gyorsétteremben használt zsemlék finomított lisztből készülnek, amely magas glikémiás indexszel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy gyorsan megemeli a vércukorszintet, amely hosszú távon hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. Ráadásul a zsemlék gyakran cukrot, sót és tartósítószereket tartalmaznak, hogy tovább friss hatásúak maradjanak. A szószok, mint a ketchup és a majonéz, általában magas cukor- és zsírtartalmúak, amely még inkább növeli a hamburger kalóriatartalmát, miközben csekély tápértéket ad hozzá. Az ilyen típusú szószok gyakran tartalmaznak mesterséges adalékanyagokat és ízfokozókat, amelyek az ízeket fokozzák, de hozzájárulnak az egészségtelen étkezési szokások kialakulásához.
Nemcsak az alapanyagok negatív megítélése miatt sorolják sokan a hamburgereket az ártalmas ételek kategóriájába. Az elkészítési mód, különösen az olajban sütés vagy a grillen történő, gyors sütés szintén szerepet játszik abban, hogy ezek az ételek az egészségünket károsítják. A gyorséttermekben gyakran transzzsírokat használnak, amelyek hosszú távon hozzájárulnak a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának növekedéséhez. A transzzsírok használatának oka, hogy ezek az olajok hosszabb ideig eltarthatók, és olcsóbbak, mint az egészségesebb alternatívák, mint például az olívaolaj.
A gyorséttermekben kínált hamburgerek és azok menüi gyakran túl nagy adagokat tartalmaznak, amelyek jóval meghaladják az ajánlott napi kalóriabevitelt. Az ilyen nagy adagok fogyasztása hosszú távon hozzájárulhat az elhízás egyre növekvő problémájához. Az elhízás pedig közvetlenül kapcsolódik olyan egészségügyi problémákhoz, mint a szívbetegségek, a cukorbetegség és a magas vérnyomás.
A túlevést fokozza, hogy a gyorséttermi ételekben található, mesterséges ízfokozók serkentik az ízlelőbimbókat, amely arra ösztönzi a fogyasztót, hogy többet egyen, mint amennyit a szervezete ténylegesen igényelne. Ezek a mesterséges adalékanyagok fokozzák a számunkra kedves ízérzetet, de ugyanakkor függőséget is okozhatnak, amely még gyakrabban vezet a túlfogyasztáshoz.
Illusztráció francia városi környezetről, egy kereskedelmi terület gyorséttermekkel
Fotó: Hans Lucas via AFP/Hans ílucas/Jean-Marc Barrere
Beszélnünk kell még az úgynevezett gyorséttermi kultúra térnyeréséről is: a gyorséttermi hamburgerek kényelme és marketingje elősegíti a túlfogyasztást és a gyors, egészségtelen ételekre való támaszkodást, hozzájárulva a rossz táplálkozási szokások kialakulásához. Az olvasók mellett magam is számtalanszor érezhettem már azt az azonnali késztetést, hogy valamit ennem kéne, de most azonnal. A gyorsétterem pultján türelmetlenül kopogtunk az ujjainkkal, amikor a rendelésünk leadása után egy perccel sincs még előttünk az étel. A várakozásunk alatt pedig nyilvánvaló, hogy az akcióban meghirdetett menü is a vágyaink tárgya lesz. Szerintem ez az a türelmetlenség, amely igazán tartalommal tölti fel a gyorsétterem meghatározást, és a falás kerül előtérbe a kulturált étkezés helyett.
A gyorséttermek és az általuk kínált hamburgerek nemcsak az egészségre lehetnek károsak, hanem környezeti és társadalmi szempontból is problémásak lehetnek. A nagyipari húsfeldolgozás jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, mivel a marhahús előállítása rendkívül erőforrás-igényes. Az állattenyésztés nagy mennyiségű vizet, takarmányt és földet igényel, miközben jelentős környezetszennyezést okoz.
Az eddig leírtak alapján azt gondolom, hogy az emberek egyre nagyobb része azért tartja a gyorséttermi hamburgereket „junk food”-nak, mert ezek az ételek egészségtelen összetevőket tartalmaznak, nagy adagokban kerülnek forgalomba, valamint a gyors elkészítési mód is hozzájárul az ételek tápanyagtartalmának csökkenéséhez. Mindemellett a környezeti és társadalmi hatások is fontos szerepet játszanak abban, hogy ezek az ételek egyre inkább negatív megítélés alá esnek. Az egészségesebb alternatívák iránti kereslet növekszik, és egyre több ember próbálja elkerülni a gyorséttermi ételeket, vagy legalábbis mértékkel fogyasztani őket.
