Először is érdemes röviden szót ejteni a kérdés neurobiológiai oldaláról. Mint ugyanis azt dr. Gary Wenk, az Ohiói Állami Egyetem professzora írja a Psychology Today oldalán, a reggeli ébredést megelőző órákban az idő nagy részét az úgynevezett REM fázisban töltjük álmodással. Ennek során agyunk nagyon aktív, amihez nagy mennyiségű energiát használ fel.
A kémiai energiát a sejteken belül az adenozin-trifoszfát (ATP) vegyület szállítja, de ezen belül is az adenozin molekula az igazán érdekes. Annak emelkedő szintje ugyanis szoros kapcsolatot mutat azzal, hogy mennyire érezzük álmosnak magunkat.
Hogy miért? Nos, az adenozin egy neurotranszmitter vegyület, amely gátolja az éberségért és figyelemért felelős idegsejtek aktivitását. Azért térünk magunkhoz nehezen reggel, mert agyunkban felgyülemlik az álmodás közben termelődött adenozin. „A túl sok adenozinra az egyetlen gyógymódot a kávé jelenti” – teszi hozzá a szakember.
Persze nem csak ez lehet a magyarázat arra, hogy miért esik nagyon nehezünkre kikelni az ágyból a nap elején. Az alábbiakban négy lehetséges okot mutatunk be Wenk professzor gyűjtése alapján.
Nem mindegy, kivel alszunk együtt
A területen megjelent tanulmányok egy része a párok alvásminőségét vizsgálta. Ennek van egy objektív oldala, amely az alapján mérhető, hogy alvás közben milyen a nem REM fázisok és a REM fázis hosszának egymáshoz viszonyított aránya, egyensúlya, illetve egy szubjektív oldala, azaz hogy maguk az érintettek mennyire érzik pihentetőnek reggel éjszakai alvásukat. Általában véve elmondható, hogy ha egy férfi mellett alszanak, az negatív hatással van a nők alvásminőségére. Ugyanakkor, mint azt Wenk írja, a lefekvés előtti szexuális együttlétek hatására javulhat a nők szubjektív érzete alvásuk minősége kapcsán, még ha ezt az objektív mutatók nem is tükrözik. Ezzel szemben a férfiak alvásminőségét nem befolyásolja érdemben egy női partnert jelenléte, függetlenül attól, hogy elalvás előtt összebújtak-e vagy sem. Sőt, a férfiak – a szubjektív értékelés szerint – még rosszabbul is alszanak egyedül. Összességében tehát elmondható, hogy a férfiak legtöbbje számára előnyös egy női partner az ágyban, a nő számára viszont ez inkább hátrányos, amit legfeljebb enyhíteni tud valamelyest a szex.
Ezért fontos a lefekvés ideje
Ha a szívükre teszik a kezüket, sokan tanúsíthatják, hogy a legtöbbször bizony jó érzés kicsit később lefeküdni éjszaka, ráadásul így az elalvás is gyorsabban megy. De miért könnyebb egy órával később nyugovóra térni, mint egy órával hamarabb?
A szakember szerint a választ a belső biológiai órában érdemes keresni. Ez szervezetünk saját időmérője, amely az evolúció során egy nagyjából 25 órás ritmusra állt be, miközben a világ, amelyben élünk, szigorúan 24 órás ciklikusságot követ. Ebből fakad, hogy könnyebb tovább fennmaradni éjszaka, mint idejekorán ágyba bújni. Ráadásul mindebben közrejátszik a kronotípus is: azaz, hogy mennyire vagyunk koránkelő típusok.
Az éjjeli baglyok, akik éjjel sokáig ébren maradnak és reggel szeretnek későn kelni, különösen nehezen boldogulnak egy olyan világban, ahol már kora reggel teljesíteni kell. Ők ugyanis elsősorban a délutáni, esti órákban vannak mind mentálisan, mind fizikálisan a csúcson. Az úgynevezett szociális jetlag jelensége pedig alvásminőségükre, nappali teljesítményükre éppúgy kihatással van, mint az alváshoz köthető szorongás kockázatára.
Ne feküdjön le üres gyomorral
Az éjszakai pihenést nagyban meghatározza az is, hogy mit ettünk lefekvés előtt. Egy közelmúltbeli tanulmány eredményei például arra utalnak, hogy ha este valamit édeset fogyasztunk, az segít elálmosodni. A magasabb vércukorszint ugyanis fokozza az alvást elősegítő neuronok aktivitását. Ezek a neuronok az agy egy olyan régiójában találhatók, ahol nem működik az úgynevezett vér-agy gát. Ennél fogva könnyebben érzékelik a cukor jelenlétét a vérben, ami álmosságot vált ki. Egyszersmind ez lehet a magyarázat arra, miért esik annyira jól egy rövid délutáni szieszta egy kiadós ebédet követően.
Lehet, hogy nem alszik eleget?
A tudomány egyelőre nem tud minden részletre kiterjedően választ adni arra a kérdésre, hogy egyáltalán miért alszunk. Az viszont ismert, hogy egy felnőttnek hat-nyolc óra nyugodt pihenésre van szüksége minden éjjel. Ha ez nem teljesül, az a hangulatunkra is negatív hatással van, és ingerlékenyebbé, pesszimistábbá tesz. Ez vélhetően a homloklebeny csökkent teljesítőképességére vezethető vissza, ez az agyi terület felelős ugyanis az érzelemszabályozásért. Fáradtan szintén nehezebben tudjuk követni a másokkal zajló beszélgetéseket, de ilyenkor romlik a rövid és hosszú távú memóriánk teljesítménye is.
Az extrém alvásmegvonás pedig csökkent döntéshozatali képességhez és vizuális hallucinációkhoz vezethet. Ha pedig tartós alváshiánnyal küzdünk, az fokozza olyan problémák kialakulásának kockázatát, mint az autoimmun betegségek, a rák, a metabolikus szindróma és a depresszió. Az alvás ugyanis kulcsfontosságú szerepet tölt be a központi idegrendszerben felhalmozódó rendellenes, akár toxikus fehérjék kitakarításában.
