„A felnőttek normális alvási idejének hét és kilenc óra között kell lennie, az átlagos norma 7 óra 40 perc. Az utóbbi évtizedekben azonban egyszerűen járványszerűen csökken az alvás időtartama szerte a világon. És ez a munkarenddel járó krónikus alvásmegvonás nem megy hiába – az embereknek egyre több problémájuk van a szív- és érrendszerrel és a gyomor-bélrendszerrel” – mondta.
Szerinte az alvás egy létfontosságú élettani állapot, amelyben a szervezet nem egyszerűen pihen, hanem „teszteli” a rendszerek és szervek működését, és regenerálódik, beleértve a hormonháztartás szabályozását a szükséges hormonok termelésével.
„Ebből a szempontból a nappali alvás rendkívül előnyössé válik. Optimális, ha találunk 20-30 percet, és 13:00 és 15:00 között szundikálunk egyet – nem kell lefeküdni, sőt, még jobb, ha munkaruhában szundikálunk egy fotelben vagy egy kanapén, lehetőleg csendben. Egy ilyen szunyókálás javítja a test nagyon sok rendszerének működését. Tanulmányok kimutatták, hogy körülbelül 50 százalékkal javítja a koncentrációt és 30 százalékkal a memóriát. Csökken a szívroham és a stroke kockázata” – magyarázta a szakértő.
Hangsúlyozta, hogy a 20-30 perces napközbeni alvás alatt az agynak nincs ideje átmenni a mély, lassú hullámú alvás fázisába, ahonnan nehezebb lesz kilépni. „Már 10 perc szunyókálás is segít, például munkába menet a metrón” – mondta Krymtseva.
A szakértő pontosította, hogy alváshiány esetén a nappali alvás 90 percre növelhető – egy teljes alvási ciklus (lassú és gyors), ami energiát és erőt ad. Tudományos tanulmányok kimutatták, hogy az óvodáskorú gyermekeknek legalább 10-12 órát kellene aludniuk naponta. Ez lehet éjszakai pihenés vagy a nappali és éjszakai alvás kombinációja – jegyezte meg.
„A nappali alvás hasznos a kognitív funkciók: a memória, a gondolkodás, a logika, a koncentrációs képesség szempontjából. Emellett csökkenti a stresszhormon – a kortizol – szintjét, és elősegíti a növekedési hormon termelődését” – zárta Krymtseva.
